Minden, amit tudni akartál az aranyról
A Discover Magazine szerint a nemesfémek több mint 90 százaléka a Föld legbelsőbb burkában, azaz a földmagban található. Ennek a mennyisége pedig olyannyira számottevő, hogy egy szemléletes példával élve: a bolygófelszínt 1,5 láb színarannyal be lehetne burkolni (1 láb kerekítve 30 centiméternek felel meg).
Az emberek már több ezer éve szenvedélyesen kutatnak a jelentős gazdasági értékkel bíró, ritka fémek után. Bár a csillapíthatatlan bányásztevékenységekkel néhány területen kimerítették a fellelhető ásványok egy részét, mégis a tudósok nemrégiben rámutattak arra, hogy a Föld sokkal nagyobb mennyiségben rejt magában nemesfémeket, mint azt korábban gondoltuk. Minél közelebb haladunk a maghoz, annál többet találhatunk. Egyes hipotézisek szerint ez a Föld keletkezéstörténetének kezdeti szakaszával magyarázható, midőn valóságos arany- és ásvány meteoritok zuhantak alá, melyek a hő miatt megolvadtak és Földmagig süllyedtek – nagyjából 1800 mérföldnyire a felszín alatt lapulnak.
Csaknem hét évezrede vette kezdetét a felszín alatti aranykitermelés, melyről a régészeti ásatások során feltárt sírhelyek arany ékszerei és egyéb tárgyai is tanúskodnak (pl. a bulgáriai Várna városában fellelt sírhelyek, vagy Grúzia ősi aranybányái). A 19. században tört utat magának az aranylázként elhíresült vagyongyarapítási és hírnévszerzési hév.
A régi korokban Magyarország is egyike volt a nemesércekben leggazdagabb országoknak – aranygazdagsága pedig sokáig a második helyet foglalta el, Nyugat-Afrika után. A hegységek arany- és ezüstbányászatáról a 12. század közepéről már volt írásos feljegyzés.
De vajon milyen többletértéket képvisel ez a szó, hogy „arany”? Mindenki előtt ismeretes a nemes lelkületű, becsületes, kiváló tulajdonságokkal rendelkező, erkölcsös ember megtisztelő titulusa: az „aranyember”. Ugyanezt az üzenetet közvetíti az „aranykor”megnevezés is, mely egy kultúra legtermékenyebb, legszínvonalasabb időszakát jellemzi. Az arany fokozat pedig a kitüntetések, elismerések legrangosabb változata. Vegyi anyagként jellegzetes sárga színének és számos kémiai hatásnak való ellenállásának (nem rozsdásodik, nem veszít a fényéből, íztelen, szagtalan, nem mérgező, így pelyhek formájában akár ételekbe és italokba is kerülhet stb.) köszönhetően vált értékelt elemmé. Itt jutunk el az arany kincs, érték, gazdagság- és rangjelölő funkciójához, mely a piacgazdaságban kimagasló szerephez jutott. Az eddigi becslések szerint megközelítőleg 160 ezer tonnányi aranyat bányásztak ki, és az eddigi legnagyobb aranyrögre a 19. század közepén találtak rá egy ausztráliai bányában – ennek a súlya közel 79 kiló volt.
