2024.08.02. 12:34:00 6182 199

Atlantisz, a misztikus kontinens
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

A régi görögök és egyiptomiak körében visszatérően elhangzott egy titokzatos, elsüllyedt világrészről szóló történet. Atlantiszról első ízben a legnagyobb hatású görög gondolkodó, Platón írt. Elmesélése szerint ez az Atlanti-óceánban elterülő sziget, hatalmasabb volt, mint Líbia és Kis-Ázsia együttvéve, és amit végül egy eget rázó földrengés szakított szét és süllyesztett el. Hogy miért keltette fel e mesés, óceánmélybe merült sziget oly sokak fantáziáját? Nos, elsősorban azért, mert egy virágzó birodalomként élt az emberek emlékezetében, mondáiban, ahol minden egyes ember boldog és gazdag volt, gyönyörű palotákat építettek, és hajóútjaik során világfelfedező utakra indultak.

Atlantisz Fotó:123rf.hu - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Atlantisz Fotó:123rf.hu

Azóta sokan eredtek ennek az írott történelem előtti korba veszett birodalom nyomába, köztük Charles Berlitz is, aki a tengeralatti kutatásai során előkerült kőemlékekből arra következtet, hogy ez a minden földi jóval bővelkedő sziget valóban létezhetett, és abba az óceánba süllyedt el, ami ma ennek a titokzatos birodalomnak a nevét viseli.

Az, hogy még ma is születnek Atlantisszal összefüggő elméletek, melyek hol alátámasztani óhajtják, hol pedig megkérdőjelezni a létezését, azt bizonyítja, hogy figyelemre méltónak tartják az elveszett civilizációval való foglalkozást. Egyúttal beemelik a történelem egyik legsűrűbben idézett történetei, legendái közé. A History.com vállalkozott arra, hogy listázta az ezzel kapcsolatos elméleteket. Egyáltalán az az elképzelés, mely szerint a Platón-történet nem is biztos, hogy a képzelet szüleményeként tartandó számon, hanem meglehet, hogy egy valóságos történelmi hely, a 19. század végén merült fel a kutatókban.

Ignatius Donnelly író, az Atlantisz - az özönvíz előtti világ című könyvében olyan érveket sorakoztat fel, hogy bizonyos az emberi történelmet előrevivő vívmányokat - pl. a nyelvet, a mezőgazdaságot - egy korábbi civilizáció örökítette ránk, mivel a régiek nem rendelkeztek olyan alapos és kifinomult tudással ahhoz, hogy ezt önállóan kifejlesszék. Donnelly és követői feltételezték, hogy az egykori Atlanti-óceán vize nem volt olyan mély, mint manapság, és az óceánok mozgó vizei által végül elsüllyesztett Atlantisz, valahol a Gibraltári-szoros bejáratánál merült el. Ez az a hely, amiről Platón „Herkules oszlopaiként” emlékezik meg.

Egy másik elmélet szerint a paranormális jelenségekkel, hajók rejtélyes eltűnésével gyakran kapcsolatba hozott Bermuda-háromszög nyelte el az egykori kontinenst. Míg mások, így például Charles Hapgood, a Föld változó kérge című könyve szerint: Atlantiszból végül Antarktisz lett, amikor úgy 12 ezer évvel ezelőtt a föld kérge elmozdult és északra szorította a kontinenst. Az eredetileg mérsékelt égövhöz tartozó birodalom fejlett technológiával, tudományos világgal és civilizációval rendelkező lakóit ez a „helyváltoztatás” kudarcra, összeomlásra ítélte.

Nálunk, sokak mellett, Dr. Milleker Rezső földrajztudós és egyetemi tanár is foglalkozott az Atlantisz-kérdéssel. A Földgömb című lapban, 1938-ban megjelent írásában osztja meg gondolatait a téma kapcsán, ahol kiemeli a Frobenius-féle elméletet, amit egyébként a legtisztábban összefoglaltnak tartott. Az elmélet szerint a platóni elbeszélés nem más, mint a görögök előtti művelődés időszakára való visszaemlékezés, ami az Atlanti-óceán partján keletkezett, és ahonnan a gyarmatosítás és a hajózás is származott. Erre az időre úgy emlékeztek vissza, mint ami a tenger istenének, a görög mitológia Poszeidónjának uralkodási ideje volt. Az Atlantisz „vára” kifejezésről pedig úgy véli, hogy ez egy elméleti „mentsvár”, ahová a felbecsülhetetlen értékű a tudást menekítették - pl. a kereskedelmi tevékenységet, a vállalkozói szellemet. Milleker álláspontja szerint a tudomány és a mítosz adatainak összehasonlításából gazdag, szinte korlátlan lehetőségek nyílhatnak meg Atlantisz kapcsán.

A kötvényt egy héten belül küldjük e-mailen a neked@proaktivdirekt.com címről. Kérjük tedd ezt a címet a leveleződ címjegyzékébe, hogy megkapd. Elolvastam és elfogadom a biztosítási feltételeket, igénylem az ingyenes Colonnade baleset-biztosítást. Hozzájárulok, hogy az Colonnade vagy megbízottja a biztosítási ajánlataival telefonon megkeressen. Hozzájárulásodat visszavonhatod a Colonnade címére (1388 Budapest, Pf. 14.) küldött levélben vagy telefonon: 801-0801. Letöltöm a biztosítási feltételeket.

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Vége a fájdalomnak – így szabadulhatsz meg a benőtt körömtől

Kevés kellemetlenebb apróság van annál, mint amikor a lábujj körme – legtöbbször a nagylábujjé – benő a bőrbe. Az egyszerű mozgást, cipőviselést, sőt néha még az alvást is megkeserítheti. Sokan hajlamosak halogatni a megoldást, pedig a benőtt köröm kezelhető, és néhány jó szokással akár megelőzhető is.

Mosás tippek kezdőknek és haladóknak(X)

A mosás a háztartásban alapvető rutin. Sokan mégsem gondolnak bele, hogy mennyire sok tényező befolyásolja a végeredményt. A rosszul megválasztott program, a túl sok mosószer vagy a helytelen szárítás nemcsak a ruháinkat teheti tönkre, de feleslegesen terheli a pénztárcánkat és a környezetet is. Cikkünk kezdőknek és haladóknak egyaránt hasznos mosási tippeket kínál, hogy a ruhák tovább maradjanak újszerűek, és a folyamat is hatékonyabbá váljon.

A sportteljesítményre is hatással van a nagy meleg és a magas páratartalom

A magas hőmérséklet és páratartalom hatással van a szervezet hőháztartására, ami különböző mechanizmusokon keresztül befolyásolja az erőkifejtést, az állóképességet és a koncentrációt is. Nagy melegben a szervezet saját védelmét helyezi az első helyre, így óhatatlanul csökken a fizikai teljesítmény. Ezért, bár a nyár kiváló időszak a szabadtéri sportolásra, kulcsfontosságú a test hőháztartásának védelme, a megfelelő hidratálás, a túlterhelés elkerülése, valamint a napvédelem – mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének tanszékvezetője.