2021.03.21. 08:00:24 10152 265

5 fontos tudnivaló, mielőtt összehasonlítjuk a Covid-19 elleni védőoltásokat!
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

A tájékoztatások ellentmondásosak, a hatékonyságról szóló vizsgálati adatok hiányosak. Mit tudunk tenni azon kívül, hogy a valós hatások kiderülésére várunk? Tájékozódjunk részletekbe menően az oltásokról általában!

Különböző vakcinák - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Különböző vakcinák

Az oltások olyan létfontosságú megelőzési eszközök, amelyek régóta segítenek az emberiséget megmenteni a járványoktól. A koronavírus-járványig a többség el is fogadta ezek szükségességét, most mégis aggodalmasan gondolunk rájuk. Hogy kicsit jobban megértsük a helyzetet, nézzük meg, mit lehet tudni általánosságban a védőoltások mechanizmusáról.

1. Az oltások és az általuk megakadályozott betegségek különböznek egymástól

A vírusok idővel (és területenként is) változhatnak, emiatt a szakemberek folyamatosan figyelemmel kísérik a történéseket. Ez a felügyelet teszi lehetővé, hogy az oltások hatásának maximalizálása érdekében lépéseket tudjanak tenni. Ugyanakkor, éppen ez okozza azt, hogy gyakran változó híreket, tanácsokat kapunk, hiszen egyre-másra érkeznek új ismeretek a felhasználás legjobb módjáról.

2. Az oltások nem garantálnak teljes védelmet

Az egyénenként eltérő immunválaszt és az ebből fakadó eltérő fogékonyságot tényként kezelhetjük. Általában járványok során a súlyos esetek minimalizálását tűzik ki célul, azonban az oltóanyagok hatékonysági becslésénél a viszonylag enyhe, de gyakoribb megbetegedések megelőzését mérik. Eszerint rendszerint egy 80% hatékonyságot ígérő készítmény is elegendő lehet a tüneti megbetegedés ellen.

3. A különböző vizsgálatok nem hasonlíthatók össze

Már a különféle meghatározások is lehetetlenné teszik az ilyesfajta vizsgálódást, és még nem is beszéltünk a mintacsoportok különbözőségeiről! Akkor lehetne pontos ítéletet mondani, ha két oltást párhuzamosan vizsgálnának egy kutatáson belül, de ez csak nagyon ritkán történhet meg. A különböző fázisban álló oltóanyagok összehasonlítása pedig teljesen félrevezető lehet.

4. Nem hasonlíthatók össze a random vizsgálatok a valós eredményekkel sem

Az önként jelentkező kontrollcsoport életkorbeli és egészségügyi mutatói általában jelentősen különböznek azokétól, akik a betegségben a legveszélyeztetettebbek lehetnek. Az oltásokat első körben megkapó réteg ugyanis életkorból és egészségügyi állapotából kifolyólag gyengébb immunválaszt adhat. Tehát az előre jelzett hatékonysági számok a valóságban valamennyivel alacsonyabbak lesznek, de ez úgymond egy várható eltérés.

5. A legtöbb védőoltás „nyájimmunitást” generálva csökkenti a fertőzés lehetőségét

A tömeges oltási programok elsődleges célja az úgynevezett nyájimmunitás kialakítása. Az oltott, vagy enyhe lefolyású betegségen áteső emberek gátat szabhatnak a fertőzés terjedésének. Azonban a védettség bizonyos idő után elmúlik, és vannak olyanok is, akik habár nem kapják meg az oltást, mégsem fertőződnek meg.

Így a korlátozottan elérhető vakcinák esetében első körben azokat célozzák meg a védettség megszerzésével, akik a legvalószínűbben elkaphatják a vírust, és akiknél súlyosabb lefolyású lehet a betegség. Ezáltal csökkenteni lehet a kórházakra gyakorolt nyomást. Kulcsfontosságú, hogy milyen gyorsan és milyen nagyságrendben szerezhető be a védőoltás a magas kockázatúnak számító csoport számára, illetve az is döntő szerepet játszhat, hogy az oltóanyag milyen hosszú időre biztosít védelmet.

Forrás: theguardian.com

A kötvényt egy héten belül küldjük e-mailen a neked@proaktivdirekt.com címről. Kérjük tedd ezt a címet a leveleződ címjegyzékébe, hogy megkapd. Elolvastam és elfogadom a biztosítási feltételeket, igénylem az ingyenes Colonnade baleset-biztosítást. Hozzájárulok, hogy az Colonnade vagy megbízottja a biztosítási ajánlataival telefonon megkeressen. Hozzájárulásodat visszavonhatod a Colonnade címére (1388 Budapest, Pf. 14.) küldött levélben vagy telefonon: 801-0801. Letöltöm a biztosítási feltételeket.

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Az újrakezdés pszichológiája – Miért érezzük szeptembert új évnek?

Bár a naptári év januárban kezdődik, sokan mégis szeptemberben érzik úgy, hogy új fejezet nyílik az életükben. Amikor beköszönt az első őszi évszak, sokakban ismerős érzés ébred: mintha valami új kezdődne. A nyári szabadságok véget érnek, újra megtelnek az iskolák, felgyorsul a munkahelyi élet, és a hétköznapok visszanyerik megszokott ritmusukat. Bár a naptár szerint az új év még messze van, mégis ilyenkor fogalmazunk meg új célokat, terveket és elhatározásokat. Nem véletlen, hogy sokan szeptembert egyfajta „második újévként” emlegetik.

Miért fájhat gyakrabban a fejünk az időjárás változásakor?

Vannak napok, amikor már reggel érezzük, hogy valami megváltozott körülöttünk. Nehezebben ébredünk, tompábbnak érezzük magunkat, és akár a fejünk is fájni kezd. Sokak számára az időjárás változása szinte előre jelzi a fejfájást. Egy hidegfront, hirtelen lehűlés vagy éppen a légnyomás változása érzékenyebbé teheti a szervezetet.

Az átmeneti időszak takarítása – Mire figyeljünk nyár után?

Sokan tavasszal végeznek nagytakarítást, az őszi felfrissítés azonban legalább ennyire fontos. A nyári por, a pollenek, a kerti használat nyomai és a melegebb időszak során háttérbe szorult feladatok ilyenkor egyszerre kerülnek előtérbe. Egy alapos, mégis jól átgondolt takarítás nemcsak esztétikai kérdés, hanem a komfortérzetünket és az egészségünket is javíthatja.