5 fontos tudnivaló, mielőtt összehasonlítjuk a Covid-19 elleni védőoltásokat!
A tájékoztatások ellentmondásosak, a hatékonyságról szóló vizsgálati adatok hiányosak. Mit tudunk tenni azon kívül, hogy a valós hatások kiderülésére várunk? Tájékozódjunk részletekbe menően az oltásokról általában!
Az oltások olyan létfontosságú megelőzési eszközök, amelyek régóta segítenek az emberiséget megmenteni a járványoktól. A koronavírus-járványig a többség el is fogadta ezek szükségességét, most mégis aggodalmasan gondolunk rájuk. Hogy kicsit jobban megértsük a helyzetet, nézzük meg, mit lehet tudni általánosságban a védőoltások mechanizmusáról.
1. Az oltások és az általuk megakadályozott betegségek különböznek egymástól
A vírusok idővel (és területenként is) változhatnak, emiatt a szakemberek folyamatosan figyelemmel kísérik a történéseket. Ez a felügyelet teszi lehetővé, hogy az oltások hatásának maximalizálása érdekében lépéseket tudjanak tenni. Ugyanakkor, éppen ez okozza azt, hogy gyakran változó híreket, tanácsokat kapunk, hiszen egyre-másra érkeznek új ismeretek a felhasználás legjobb módjáról.
2. Az oltások nem garantálnak teljes védelmet
Az egyénenként eltérő immunválaszt és az ebből fakadó eltérő fogékonyságot tényként kezelhetjük. Általában járványok során a súlyos esetek minimalizálását tűzik ki célul, azonban az oltóanyagok hatékonysági becslésénél a viszonylag enyhe, de gyakoribb megbetegedések megelőzését mérik. Eszerint rendszerint egy 80% hatékonyságot ígérő készítmény is elegendő lehet a tüneti megbetegedés ellen.
3. A különböző vizsgálatok nem hasonlíthatók össze
Már a különféle meghatározások is lehetetlenné teszik az ilyesfajta vizsgálódást, és még nem is beszéltünk a mintacsoportok különbözőségeiről! Akkor lehetne pontos ítéletet mondani, ha két oltást párhuzamosan vizsgálnának egy kutatáson belül, de ez csak nagyon ritkán történhet meg. A különböző fázisban álló oltóanyagok összehasonlítása pedig teljesen félrevezető lehet.
4. Nem hasonlíthatók össze a random vizsgálatok a valós eredményekkel sem
Az önként jelentkező kontrollcsoport életkorbeli és egészségügyi mutatói általában jelentősen különböznek azokétól, akik a betegségben a legveszélyeztetettebbek lehetnek. Az oltásokat első körben megkapó réteg ugyanis életkorból és egészségügyi állapotából kifolyólag gyengébb immunválaszt adhat. Tehát az előre jelzett hatékonysági számok a valóságban valamennyivel alacsonyabbak lesznek, de ez úgymond egy várható eltérés.
5. A legtöbb védőoltás „nyájimmunitást” generálva csökkenti a fertőzés lehetőségét
A tömeges oltási programok elsődleges célja az úgynevezett nyájimmunitás kialakítása. Az oltott, vagy enyhe lefolyású betegségen áteső emberek gátat szabhatnak a fertőzés terjedésének. Azonban a védettség bizonyos idő után elmúlik, és vannak olyanok is, akik habár nem kapják meg az oltást, mégsem fertőződnek meg.
Így a korlátozottan elérhető vakcinák esetében első körben azokat célozzák meg a védettség megszerzésével, akik a legvalószínűbben elkaphatják a vírust, és akiknél súlyosabb lefolyású lehet a betegség. Ezáltal csökkenteni lehet a kórházakra gyakorolt nyomást. Kulcsfontosságú, hogy milyen gyorsan és milyen nagyságrendben szerezhető be a védőoltás a magas kockázatúnak számító csoport számára, illetve az is döntő szerepet játszhat, hogy az oltóanyag milyen hosszú időre biztosít védelmet.
Forrás: theguardian.com