2015.10.01. 10:21:25 8269 253

A kávéivás nem növeli a szívritmuszavar kockázatát
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

A mérsékelt kávéivás nem növeli a szívritmuszavar leggyakoribb formájának kockázatát, a két dolog között nincs összefüggés - állapította meg egy nagylétszámú, hosszú távú svéd kutatás.

Darált kávé - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Darált kávé

A tudósok, akik kutatásukhoz négy korábbi tanulmány metaanalízisét is elvégezték, majdnem 250 ezer embert vontak be vizsgálatukba - számolt be a phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál a BMC Medicine orvosi szaklapban megjelent tanulmányról.

A mérsékelt kávéfogyasztás csökkenti a szívkoszorúér-betegségek és a szélütés kockázatát. Az atriális (pitvar) fibrilláció (AF), a szívritmuszavar leggyakoribb formája - amely szabálytalan, gyakran túl gyors szívverést okozó zavar - és a koffeinfogyasztás közötti kapcsolat azonban nem volt egyértelmű. Korábban úgy vélték, a sok kávé növeli az AF kockázatát.

"Nem találtunk kapcsolatot a sok kávé fogyasztása és az AF esélyének növekedése között, tehát aki szereti a kávét, nyugodtan ihatja, ha nem esik túlzásokba, nem kockáztatja a pitvarfibrillációt" - mondta Susanna Larsson, a svéd Karolinska Intézet munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.

A kutatók 41 881 férfi és 34 594 nő adatait vizsgálták meg, a kutatás 1997-ben kezdődött. A résztvevők beszámoltak kávéfogyasztási szokásaikról, átlagosan mindkét nem képviselői napi három csésze kávét ittak. Tizenkét éven át követték őket.

Ez idő alatt a férfiak közül 4311-nél, a nők közül 2730-nál alakult ki AF. Az elemzés azt mutatta, hogy még a legtöbb kávét fogyasztók esetében sem volt összefüggés a kávémennyiség és a szívritmuszavar között.

A kapcsolat hiányát erősítette meg négy korábbi tanulmány adatainak metaelemzése. Az első kutatással együtt 248 910-en ember adataival dolgoztak, közülük 10 406-nál alakult ki AF.

Bár a tudósok figyelembe vették az AF kockázatát növelő tényezőket, a kutatás más korlátaira maguk hívták fel a figyelmet: a kávéfogyasztási adatok a résztvevők önbevallásán alapultak, és minden elemzett tanulmány Svédországban vagy az Egyesült Államokban készült, ezért az eredmények nem általánosíthatók.

Forrás: MTI

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Fejfájás, mi páncélba zár – Amit tudnod kell a leggyakoribb kínzó tünetről

Hol húzódik a határ az ártalmatlan és a veszélyes fejfájás között? Mikor van okunk aggodalomra – és hogyan enyhíthetjük a mindennapjainkat megkeserítő tünetet?

Nem csóka, hanem csoda – Az articsóka gyógyító titkai

„Csókai csóka, vak varjúcska, Komor kőszál kőlakója…” – ki ne emlékezne Móra Ferenc játékos verssoraira? És ki ne hallaná meg fülében a „csóka” szó zenéjét, ha először találkozik az articsóka névvel? Mert valóban: első hallásra inkább tűnhet madárnak, mint zöldségnek. Azonban az articsóka – a maga tüskés, bogáncsszerű külseje mögött – valóságos táplálkozási és egészségügyi kincsestár. A fészkesvirágzatúak családjába tartozó növény nemcsak a tányérokra kívánkozik, hanem egyre gyakrabban bukkan fel természetgyógyászati ajánlásokban is. Nézzük, mit érdemes még tudnunk erről a különleges növényről.

Viszket, hámlik, pirosodik: mit tehetünk az ekcéma ellen?

Az ekcéma görög eredetű szó, amely hólyagos bőrelváltozásokat jelöl. Orvosi szempontból bőrgyulladásként vagy dermatitisként is emlegetik, és gyakran egyfajta túlérzékenységi reakcióként jelentkezik. Az allergiás bőrtünetek hátterében olyan gyakran használt termékek állnak, mint a parfüm, testápoló, dezodor, körömlakk vagy egyes gyógyszerek. A nikkel, amely sok bizsuban megtalálható, szintén sűrűn bizonyul kiváltó oknak – a becslések szerint minden tizedik nő érzékeny rá. Mit érdemes még tudnunk az ekcémáról?