2015.10.01. 10:21:25 8930 253

A kávéivás nem növeli a szívritmuszavar kockázatát
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

A mérsékelt kávéivás nem növeli a szívritmuszavar leggyakoribb formájának kockázatát, a két dolog között nincs összefüggés - állapította meg egy nagylétszámú, hosszú távú svéd kutatás.

Darált kávé - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Darált kávé

A tudósok, akik kutatásukhoz négy korábbi tanulmány metaanalízisét is elvégezték, majdnem 250 ezer embert vontak be vizsgálatukba - számolt be a phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál a BMC Medicine orvosi szaklapban megjelent tanulmányról.

A mérsékelt kávéfogyasztás csökkenti a szívkoszorúér-betegségek és a szélütés kockázatát. Az atriális (pitvar) fibrilláció (AF), a szívritmuszavar leggyakoribb formája - amely szabálytalan, gyakran túl gyors szívverést okozó zavar - és a koffeinfogyasztás közötti kapcsolat azonban nem volt egyértelmű. Korábban úgy vélték, a sok kávé növeli az AF kockázatát.

"Nem találtunk kapcsolatot a sok kávé fogyasztása és az AF esélyének növekedése között, tehát aki szereti a kávét, nyugodtan ihatja, ha nem esik túlzásokba, nem kockáztatja a pitvarfibrillációt" - mondta Susanna Larsson, a svéd Karolinska Intézet munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.

A kutatók 41 881 férfi és 34 594 nő adatait vizsgálták meg, a kutatás 1997-ben kezdődött. A résztvevők beszámoltak kávéfogyasztási szokásaikról, átlagosan mindkét nem képviselői napi három csésze kávét ittak. Tizenkét éven át követték őket.

Ez idő alatt a férfiak közül 4311-nél, a nők közül 2730-nál alakult ki AF. Az elemzés azt mutatta, hogy még a legtöbb kávét fogyasztók esetében sem volt összefüggés a kávémennyiség és a szívritmuszavar között.

A kapcsolat hiányát erősítette meg négy korábbi tanulmány adatainak metaelemzése. Az első kutatással együtt 248 910-en ember adataival dolgoztak, közülük 10 406-nál alakult ki AF.

Bár a tudósok figyelembe vették az AF kockázatát növelő tényezőket, a kutatás más korlátaira maguk hívták fel a figyelmet: a kávéfogyasztási adatok a résztvevők önbevallásán alapultak, és minden elemzett tanulmány Svédországban vagy az Egyesült Államokban készült, ezért az eredmények nem általánosíthatók.

Forrás: MTI

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Az újrakezdés pszichológiája – Miért érezzük szeptembert új évnek?

Bár a naptári év januárban kezdődik, sokan mégis szeptemberben érzik úgy, hogy új fejezet nyílik az életükben. Amikor beköszönt az első őszi évszak, sokakban ismerős érzés ébred: mintha valami új kezdődne. A nyári szabadságok véget érnek, újra megtelnek az iskolák, felgyorsul a munkahelyi élet, és a hétköznapok visszanyerik megszokott ritmusukat. Bár a naptár szerint az új év még messze van, mégis ilyenkor fogalmazunk meg új célokat, terveket és elhatározásokat. Nem véletlen, hogy sokan szeptembert egyfajta „második újévként” emlegetik.

Miért fájhat gyakrabban a fejünk az időjárás változásakor?

Vannak napok, amikor már reggel érezzük, hogy valami megváltozott körülöttünk. Nehezebben ébredünk, tompábbnak érezzük magunkat, és akár a fejünk is fájni kezd. Sokak számára az időjárás változása szinte előre jelzi a fejfájást. Egy hidegfront, hirtelen lehűlés vagy éppen a légnyomás változása érzékenyebbé teheti a szervezetet.

Az átmeneti időszak takarítása – Mire figyeljünk nyár után?

Sokan tavasszal végeznek nagytakarítást, az őszi felfrissítés azonban legalább ennyire fontos. A nyári por, a pollenek, a kerti használat nyomai és a melegebb időszak során háttérbe szorult feladatok ilyenkor egyszerre kerülnek előtérbe. Egy alapos, mégis jól átgondolt takarítás nemcsak esztétikai kérdés, hanem a komfortérzetünket és az egészségünket is javíthatja.