2017.10.25. 09:01:23 11114 296

A régióban először Magyarországon vált elérhetővé a jóindulatú emlődaganat műtét nélküli eltávolítás
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Elsőként Magyarországon elérhetővé vált a jóindulatú emlődaganatok egyik leggyakoribb típusának műtét nélküli eltávolítása fagyasztásos eljárással, krioablációval - közölte az eljárást végző egészségközpont az MTI-vel.

Mosolygó nők - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Mosolygó nők

Deák Pál Ákos, a Semmelweis Egyetem és a Premier Med Egészségközpont intervenciós radiológusa, valamint Forrai Gábor radiológus, az Európai Emlődiagnosztikai Társaság elnöke a közleményben jelentős előrelépésnek nevezte a fagyasztásos eljárás megjelenését, amellyel a jóindulatú emlődaganatok közül a fibroadenomák eltávolításakor elkerülhető a műtét és az ezzel járó szövődmények, pszichés terhek is.

A módszerrel nagyon alacsony hőmérsékleten, célzottan pusztítják el a kóros elváltozást, nem érintve az egészséges szöveteket. A fagyasztást követően a daganatok mintegy fél év alatt felszívódnak - közölték.

Az eljárást az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában több mint tíz éve hatékonyan alkalmazzák a prosztata, máj, vese és egyéb szervek jóindulatú és rákos daganatainak kezelésére - írták. Forrai Gábor megerősítette, hogy a jövőben a rosszindulatú daganatok kezelésénél is szóba jöhet az eljárás.

Magyarországon az eljárást a társadalombiztosítás egyelőre nem finanszírozza. A százmillió forintos beruházás révén végzett beavatkozás kiterjesztését a tapasztalatok függvényében hosszú távon megfontolják egyéb daganatos megbetegedések kezelésére is. A Németországban már rutinszerűen használt eljárás számos daganattípus esetén alkalmazható, ezért vélhetően a kezelési repertoár Magyarországon is bővülni fog - írták.

A közlemény szerint a magyar nők 15 százaléka küzd melltumorral, a probléma főként az 50 év alattiakat érinti. A fibroadenoma nem okoz áttétet, nem veszélyezteti a beteg életét, viszont növekedhet és eldeformálhatja az emlőket.

Forrás: MTI

A kötvényt egy héten belül küldjük e-mailen a neked@proaktivdirekt.com címről. Kérjük tedd ezt a címet a leveleződ címjegyzékébe, hogy megkapd. Elolvastam és elfogadom a biztosítási feltételeket, igénylem az ingyenes Colonnade baleset-biztosítást. Hozzájárulok, hogy az Colonnade vagy megbízottja a biztosítási ajánlataival telefonon megkeressen. Hozzájárulásodat visszavonhatod a Colonnade címére (1388 Budapest, Pf. 14.) küldött levélben vagy telefonon: 801-0801. Letöltöm a biztosítási feltételeket.

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Pénteken indul a Magyar Nemzeti Parkok Hete

Kenutúrák, bölényszafari, lápréti barangolás, sólyom- és sasles, népi játszóház, tárlatvezetés, természetismereti foglalkozások, interaktív vízvizsgálat és gyereknapi programok várják az érdeklődőket a Magyar Nemzeti Parkok Hetén május 17. és 26. között országszerte. A programsorozat nyitórendezvénye pünkösdhétvégén a városligeti Vajdahunyadvárban lesz.

A neurózis már civilizációs betegség – Jelek, kutatások és megküzdési lehetőségek

A neurotikus személyiséget leginkább az érzelmi instabilitás, a szorongás, az ingerlékenység, az önbizalomhiány, a depresszió és más negatív érzések jellemzik. A neuroticizmusban érintett egyének általában stresszkezelési nehézségekkel és kedvezőtlen önszabályozó képességgel rendelkeznek, ami a kapcsolataik minőségére is hatással van. Erősen hajlamosak az idegeskedésre, aggodalmaskodásra, konfliktusos helyzetben nehezen tudnak megnyugodni. Mit lehet tenni?

Hova tűntek a lovagok? Az udvariasság formálódásának története

Az életmódtörténet az egyik legizgalmasabb, legtöbb érdekességet feltáró kutatási területnek bizonyul. A különféle szokások, viselkedési formák, mindennapi tevékenységek, társas normák ugyancsak fontos helyhez jutnak a kutatások, történelmi visszalapozások során. Ezeket olvasva, olykor-olykor eltöprenghetünk azon az izgalmas kérdésen, hogy vajon a jövő életmódkutatói milyen módon fogják prezentálni a nagyközönség előtt a 21. század eleji szokáskultúrát?