2016.03.30. 08:30:34 9894 234

A szó nem mindig száll el, ha munkáról van szó
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

A munkaviszonyban a lényegi, fontos nyilatkozatokat írásba kell foglalni, mivel a törvény értelmében az írásos nyilatkozathoz és annak közléséhez kapcsolódik jogi hatás. Legalábbis ez a fő szabály, ami alól azonban - ahogy az a jogban már csak lenni szokott - kivételek is akadnak.

Elbocsátás, felmondás | Fotó: 123rf.com - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Elbocsátás, felmondás | Fotó: 123rf.com

A legtöbbeket érintő, igen fontos kivétel a munkaviszony megszüntetéséhez kapcsolódik: ez is lehetséges szóban, sőt, még anélkül is, ráutaló magatartás révén.

Tulajdonképpen egyáltalán nem számít újdonságnak a munkajogi szakterület ismerői számára az, hogy a magyar munkaügyi bíráskodásban az ítélkezési gyakorlat már jó ideje áttörte a munka törvénykönyvének azon szabályát, amely írásos alakot rendel a munkaviszony létesítéséhez, módosításához és a megszüntetéséhez. Annál inkább meglepődnek ezen azok a munkavállalók (és esetenként a munkáltatók), akik először szembesülnek ilyen helyzettel a való életben. Sokan kerülnek olyan helyzetbe, hogy a munkáltató szóban közli a munkaviszony felszámolására irányuló szándékát, és ki is állítja a kilépő papírokat. Aki ezt ebben a helyzetben tudomásul veszi, és ebbe a helyzetbe belenyugszik, a későbbiekben sajnos már hiába keres jogorvoslatot a bíróságon.

Annak ellenére, hogy felmondani, közös megegyezéssel távozni is csak írásos nyilatkozattal lehet jogszerűen, ezen szabály mégis háttérbe szorul akkor, ha a felek közös ráutaló magatartása egyértelműen a búcsút igazolja. Ugyanilyen megítélés alá esik az is, ha valaki tartósan és igazolatlanul távol marad a munkahelyétől, mivel ma már ezen magatartást is a munkaviszony megszüntetésére irányuló szándékként azonosítják.

Különösen körültekintőnek kell lennie azoknak, akik azért nem tudnak tovább dolgozni, mert munkáltatójuk időközben felszámolás vagy kényszertörlés hatálya alá került (tipikus helyzet a gyed-ről és gyes-ről visszatérők esetén). Aki semmi jelét nem adja, hogy dolgozni szeretne, hanem tudomásul veszi pl. a felszámolási eljárást, és csak a kijelölt felszámolónál jelentkezik járandóságáért, az könnyen elszámíthatja magát. Több eseti döntés is ismert arra vonatkozóan, hogy ilyenkor is ráutaló magatartást lát a felszámoló (és a bíróság is) a munkaviszony megszüntetését illetően. Ennek megfelelően a munkaviszony megszűnésének időpontját és a járandóságokat is jelentősen szűkebben fogják megállapítani ahhoz képest, mintha a felszámoló felmondásával szűnne meg a munkaviszony.

Ezt úgy lehet megelőzni, hogy folyamatosan, és bizonyíthatóan jelezni kell a munkáltató felé a munkavállalási szándékot, több hónapnyi "semmittevés" után pedig jogi úton is célszerű az elmaradt járandóságot követelni. Ez elejét veszi a ráutaló magatartás megállapíthatóságának, ami végső soron nagyobb összeget eredményezhet a felszámolási eljárásban.

dr. Vágány Tamás

Forrás: D.A.S

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

2025 csapatépítő trendjei: élmények, amelyek összehozzák a csapatokat(X)

A céges csapatépítők világa 2025-ben látványosan átalakult. A vállalatok ma már nem csak egy közös programot szeretnének, hanem olyan élményeket, amelyek feltöltenek, inspirálnak és közelebb hozzák egymáshoz a kollégákat. A hangsúly az együttműködésen, a kreatív energiákon és a közös élményeken van — mindezt pedig egyre változatosabb formában keresik a csapatok.

Okos családi gazdálkodás – több marad, ha jól tervezel

A családi költségvetés tervezése nem pusztán számok egymás mellé rendezése – sokkal inkább tudatosság, biztonságérzet és hosszú távú tervezhetőség. Egy jól átgondolt költségvetés segít elkerülni a hónap végi bizonytalanságot, megteremteni a tartalékot, és teret adni a céloknak: utazásnak, lakásfelújításnak vagy akár egy nyugalmasabb életvitelnek.

Ma is segít a 119 évvel ezelőtt alapított Országos Gyermekvédő Liga

Gróf Andrássy Gyula és dr. Karsai Sándor eszmecseréjének eredményeképpen született meg a múlt század elején egy új gyermekvédő szervezet, az Országos Gyermekvédő Liga megalapításának gondolata, mely 1906. február 25-én tartotta alakuló közgyűlését. A szervezet 1910-es és 1912-es alapszabályaiban világossá tette központi célját, a gyermekek és fiatalkorúak védelmét. Így több száz gyereket menekített ki a világháborúk alatt az országból.