2017.04.12. 10:00:52 10656 249

A világon minden tizedik halálozás oka a dohányzás
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

A világon minden tizedik halálozás oka a dohányzás - figyelmeztetett egy új tanulmány, amely a Lancet brit orvosi folyóirat aktuális számában jelent meg.

Cigaretta | Fotó: 123rf.com - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Cigaretta | Fotó: 123rf.com

A jelentés szerint a dohányzás okozta halálozások fele négy országhoz köthető: Kína, India, az Egyesült Államok és Oroszország. A tanulmány szerzői kiemelték, hogy a dohánypiacot ellenőrző intézkedések ellenére továbbra is emelkedik a dohányosok száma. A dohányzás miatti halálozás aránya pedig tovább növekedhet, ahogy dohányipar szereplői újabb piacokat céloznak meg, különösen a fejlődő világban - ismertette a munkát a BBC News csütörtökön.

Bár több mint fél évszázada kétségtelen bizonyíték támasztja alá a dohányzás egészségkárosító hatását, manapság is világszerte minden negyedik ember naponta dohányzik. Továbbra is a dohányzás a korai halálozás és rokkantság második legnagyobb kockázati tényezője, amit terjedésének visszaszorításával lehetne csökkenteni - mutatott rá Emmanuela Gakidou, a tanulmány vezető szerzője.

A betegségek globális terheiről szóló felmérésre (Global Burden of Diseases) támaszkodva 1990 és 2015 között 195 országban vizsgálták a dohányzási szokásokat. Ezek szerint 2015-ben majdnem egymilliárd ember dohányzott naponta - minden negyedik férfi és minden huszadik nő.

Ez 1990-hez képest csökkenést mutat: akkor még minden harmadik férfi és minden 12. nő gyújtott rá. Közben azonban a Föld lakossága is növekedett, ezért gyarapodott mégiscsak a dohányosok száma az 1990-es 870 millióhoz képest.

A dohányzás miatti halálozások száma 2015-ben meghaladta a 6,4 milliót, ami a jelzett időszakban 4,7 százalékos növekedést mutat.

A tanulmány kitért arra is, hogy vannak országok, ahol sikeres erőfeszítések folynak a dohányzás visszaszorítására: magasabbak a dohánytermékek adói, figyelmeztető jelzéseket helyeznek el a dohánytermékeken és felvilágosító programokat szerveznek.

Brazíliában például a 25 éves periódus alatt a naponta dohányzók aránya 29 százalékról 12 százalékra esett vissza a férfiak és 19 százalékról 8 százalékra a nők körében.

Bangladesben, Indonéziában és a Fülöp-szigeteken azonban a vizsgált időszakban semmiféle változást nem tapasztaltak ezen a téren, Oroszországban pedig a nők körében a negyedszázad alatt 4 százalékkal nőtt a dohányosok aránya. Emellett Afrika felemelkedőben lévő országiban is hasonló trend rajzolódik ki.

Forrás: MTI

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Nem csóka, hanem csoda – Az articsóka gyógyító titkai

„Csókai csóka, vak varjúcska, Komor kőszál kőlakója…” – ki ne emlékezne Móra Ferenc játékos verssoraira? És ki ne hallaná meg fülében a „csóka” szó zenéjét, ha először találkozik az articsóka névvel? Mert valóban: első hallásra inkább tűnhet madárnak, mint zöldségnek. Azonban az articsóka – a maga tüskés, bogáncsszerű külseje mögött – valóságos táplálkozási és egészségügyi kincsestár. A fészkesvirágzatúak családjába tartozó növény nemcsak a tányérokra kívánkozik, hanem egyre gyakrabban bukkan fel természetgyógyászati ajánlásokban is. Nézzük, mit érdemes még tudnunk erről a különleges növényről.

Viszket, hámlik, pirosodik: mit tehetünk az ekcéma ellen?

Az ekcéma görög eredetű szó, amely hólyagos bőrelváltozásokat jelöl. Orvosi szempontból bőrgyulladásként vagy dermatitisként is emlegetik, és gyakran egyfajta túlérzékenységi reakcióként jelentkezik. Az allergiás bőrtünetek hátterében olyan gyakran használt termékek állnak, mint a parfüm, testápoló, dezodor, körömlakk vagy egyes gyógyszerek. A nikkel, amely sok bizsuban megtalálható, szintén sűrűn bizonyul kiváltó oknak – a becslések szerint minden tizedik nő érzékeny rá. Mit érdemes még tudnunk az ekcémáról?

Ízes élet vagy egészségügyi kockázat? A só kettős arca

A hosszú történelmi múlttal rendelkező sót élelmiszer tartósítás és ételízesítés céljából már régóta használják. A 40 százalék nátrium, 60 százalék kloridot tartalmazó alapvető étrendbeli nátriumforrásként szolgáló só (NaCl) néhány változatát – így az asztali sót is– különféle kémiai elemekkel, nyomelemekkel és ásványi anyagokkal dúsítanak, mint a jód, vas és a folsav. A test alapvető funkcióihoz nélkülözhetetlen a nátrium megléte, mellyel biztosítani tudja az idegrendszeri egészséget, a megfelelő izomműködést, valamint a tápanyag-felszívódást.