Amit a bejegyzett élettársi kapcsolatról tudni kell
Intézményesült az élettársi kapcsolat bejegyzett formája, mely joghatásait tekintve eltér az élettársi kapcsolattól, leginkább a házasság joghatásaival mutat rokonságot. A bejegyzett élettársakat megillető jogok a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2009. évi XXIX. törvényben kaptak helyet, mely rendelkezik arról is, hogy mely jogok - néhányat kivéve - egyeznek meg a házastársakéval.
A bejegyzett élettársi kapcsolatok jogi formájának létrehozatala arra vezethető vissza, hogy a bejegyzett élettársak házasságot nem köthetnek.
Bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni.
A bejegyzett élettársi kapcsolat - ahogyan a házasság is - hatósági aktussal, anyakönyvvezető előtt, közös akaratnyilvánítás útján jön létre, az élettársi kapcsolat ezzel szemben - ahogyan korábban is említettük - magával az együttélés tényével fennállónak tekintendő.
Az említett törvény - utaló megoldás alkalmazásával - úgy fogalmaz, hogy a házasságra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársi kapcsolatra is alkalmazni kell.
Élettársi kapcsolatban öröklésre végrendelkezést követően van csak lehetőség, bejegyzett élettársi kapcsolat esetén azonban - tekintettel arra, hogy a házasságra vonatkozó szabályok alkalmazandók - törvényes öröklési rend érvényesül.
E törvényi szabályozás eredményeként, mint családjogi jogintézményre lehetséges tekinteni a bejegyzett élettársi kapcsolatra. A törvény csak az eltérő szabályokat nevesíti, melyek az alábbiak:nem teszi lehetővé a gyermekek közös örökbefogadását , apasági vélelmet nem keleteztet, illetve a házastársak névviselésre vonatkozó szabályai sem alkalmazhatók.
A bejegyzett élettársi kapcsolat joghatásait tekintve tehát közelebb áll a házasság intézményéhez, tulajdonképpen „meghaladja” az élettársi kapcsolatot.
Szerző: dr. Kiss Szilvia
Forrás: D.A.S.
