Banksy kiállítás Budapesten! – Oké, de ki az a Banksy?
Talán az egyik legnagyobb port kavart kortárs művész, ráadásul nem magánéleti vagy üzleti botrányaival verte fel a világot. Művészeti eszközei színesek, változatosak és rendkívül kritikusak – ráadásul nincs kire ujjal mutogatni, ha egy-egy alkotás nagyon betalál. Mit tudunk Banksyről?
Korábban is híres, és keresett művész volt, de 2019 őszén kapott igazi világhírt és osztotta meg a közönséget igazán Banksy és munkássága. Mikor is tíz millió font körüli összegért, árverésen elkelt festménye egy, a képkeretbe épített iratmegsemmisítő segítségével a megfelelő pillanatban megsemmisített magát. Igaz, csak félig.
Ez az egészen extrém művészi eszköz igencsak megbotránkoztatta a közönséget, ámbár az új tulajdonos így feltehetően még jobb üzletet csinál, a kép egyértelműen vastag filccel írta be magát a művészettörténelembe. Nem ez volt az első alkalom, hogy Banksy bemutatott a világnak, sőt lényegében ez a fő profilja. Művei egytől egyig kőkemény társadalomkritikák, hol burkoltabb, hol nyíltabb formában – és bár elsősorban olajfestményben utazik, megőrizte az eredeti alkotásai szájízét. Eleinte ugyanis grafitik formájában szlogenekkel kombinált rajzokkal igyekezett felhívni a figyelmet a világ igazságtalanságaira. Előre elkészített stencilleket alkalmazott, így a gondosan, aprólékosan kidolgozott műveket a helyszínen néhány pillanat alatt átfújva minimálisra csökkentette a lebukás veszélyét, az alkotás pedig teljes pompájában került a felületre.
A brit királyi család és a politikai vezetése is kapja az ívet gyakran a művésztől: állásfoglalása mindig egyértelmű és szélsőséges. Az anonimitás tehát itt is hasznos.
Már a kétezres évek magasságában a világ 100 legbefolyásosabb embere közé sorolta a Time magazin. Pedig nem tudjuk, ki ő.
A művész kilétét tejköd fedi, bár talán ettől még hitelesebb: a személye így semmilyen fényt nem vet az alkotásaira – azok önmagukat képviselik. Angliai, bristoli származása nyilvánvaló, 1973-74 négy körüli születése feltételezett. Korábbi művein Robin Banks dedikálás szerepel, de már ez is lehetett akár művésznév is.
Az elmúlt húsz évben számtalan verzió született már a kilétére, de igazából mind csak találgatás. A közvetlen környezetében dolgozók tiszteletben tartják anonimitását, ennyi titok és tippelgetés után pedig talán már azt sem hinné el senki, ha az igazság derülne ki. Bár itt egyértelműen önvédelmi eszköz volt eleinte a névtelenség, a titokzatosság, hiszen így a hatóságok nem kérhették számon a vandalizmussal vádolható grafitist, ma már az arctalanság is az alkotás részévé vált.
Nem csak festmények…
Banksy szoborparkot is létrehozott, ahol a tipikus témái kerülnek elő, ezúttal más, de csöppet sem kíméletesebb formában. Erős és egyértelmű társadalomkritikák, akár a festményei. És itt is megjelennek előszeretettel alkalmazott alakjai: gyerekek, állatok és idős emberek, tehát a leginkább kiszolgáltatott rétegei a társadalomnak.
És nem az egyetlen botrány…
A fenti, önmegsemmisítő festmény, nem az egyetlen humoros, fricskát mutató húzása volt a művésznek. Korábban elhelyezett egy kőre festett, barlangrajzra emlékeztető művet a British Museum-ban, amin az ősember éppen bevásárlókocsit tol. Azóta a darab az állandó kiállítás része. Februárban Budapesten!
The Art of Banksy: Without Limits című, közel 70 alkotásból álló kiállítása február elsejétől Budapesten, a Kazinczy utcai Tesla Loft-ban látogatható.
