2015.05.15. 08:00:00 12406 285

Bodza: a fekete, a vörös és a földi
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Tudtad, hogy a bodzának nemcsak a virágát, hanem a leveleit, a fa kérgét és a termését is felhasználhatod? És azt tudtad, hogy többféle fajtája is van, melyek közül az egyik akár mérgező is lehet? Érdekességek a bodzáról, mint gyógynövényről.

Fekete bodza - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Fekete bodza

A bodza felhasznált részei

A virágot, a leveleket és a termést hasznosítják. A virágot és a leveleket általában májusban és júniusban, a teljes virágzáskor gyűjtik be, megszárítják, majd forrázatként vagy főzetként használják. A termést teljesen érett állapotban gyűjtik.

A bodza hatóanyaga

A virágzat csersavakat, káliumsókat, nyálkaanyagot, szaponinokat és flavonoidokat, továbbá 0,1-0,2% ciánglikozidokat (sambunigrin) tartalmaz. A levélben cseranyagok és sambunigringlikozid halmozódik fel. A termés - amelyet főleg szörpök és lekvárok készítésére használnak - szerves savakban, antocianinokban (sambucianin), folsavban, valamint az A-vitamin provitaminjában, B- és C-vitaminban és vasban gazdag.

A különböző bodzafajták

A vörös bodza (Sambucus racemosa) és a gyalogbodza (Sambucius ebulus) hasonló tulajdonságokat mutat, mint a fekete bodza. A vörös bodzát, vagy más néven fürtös bodzát skarlátvörös termése különbözteti meg. Magyarországon ritka.

A gyalogbodza, vagy más néven földi bodza nem fa, hanem lágyszárú növény: fásodott kérge nincs, kevés ága van, 1-2 m magas. Virágai és termései a fekete bodzáéhoz hasonlóak, a virágernyői kisebbek, a virágai nagyobbak, hófehérek, porzói bíborlilák. Csonthéjas, hárommagvas fekete termései vannak. Kellemetlen szagú, enyhén mérgező.

Hatása

A nyáknak köszönhetően a bodza virága lágyító hatásával elősegíti a hörgőváladék elfolyósodását. Nyugtató, izzasztó és vízhajtó hatású. A friss termésből készült lekvárt és szörpöt meghűléskor erősítőként és izzasztóként használják. A termésnek enyhe hashajtó hatása is ismert.

Felhasználása

A virágot vizelethajtóként és emésztést elősegítő szerként alkalmazzák, de kiegészítő készítményként segít a túlsúly leküzdésében is. Influenzás megbetegedések kezelésében izzasztó hatása miatt ajánlott. Külsőleg gégehurut, garat- és szájnyálkahártya-gyulladás, szájgyulladás kezelésére alkalmazzák. Belsőleg a termés hashajtó hatású, továbbá reuma kezelésére is ajánlott. Kérgét a népi gyógyászatban féregűzésre használják.

Alkalmazása, mint gyógynövény

Túlsúly

Teaforrázat: 2-5 g (vagy 1-3 kávéskanálnyi) virágot tegyen 1 csésze forrásban lévő vízbe, és 5-10 percig hagyja ázni. Napi adag: 5 csésze.

Influenza

Teaforrázat: 3 g bodzavirágot 3 g hársfavirággal együtt tegyen 1 csésze forrásban lévő vízbe. Napi adag: 6-8 csésze.

Reuma

Főzet: 2 maréknyi kérget tegyen 1 liter forrásban lévő vízbe, és addig forralja, amíg a víz a felére nem csökken.

Gégehurut, garat- és nyálkahártya-gyulladás

Főzet: 50 g virágot tegyen 1 liter vízbe, 5 percig forralja, majd hagyja ázni mindaddig, amíg a főzet megfelelő hőmérsékletűvé válik. Gargarizáljon vagy öblögesse a száját naponta 4-6 alkalommal, étkezés után.

Figyelmeztetés!

A bodza nyers vagy nem eléggé érett termésének fogyasztása hányingert, hányást okozhat. Hő hatására (melegítéskor) a kedvezőtlen tüneteket okozó anyagok lebomlanak.

Cikkünk tájékoztató jellegű, nem helyettesíti az orvos véleményét valamint az orvosi vizsgálatot.

Cikkajánló:

Az isteni bodza - hagyományos és különleges finomságok bodzavirágból>>

Bodza és eper: a két májusi finomság egybe kel

Forrás: timcsigyogynoveny.blogspot.hu

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Nem csóka, hanem csoda – Az articsóka gyógyító titkai

„Csókai csóka, vak varjúcska, Komor kőszál kőlakója…” – ki ne emlékezne Móra Ferenc játékos verssoraira? És ki ne hallaná meg fülében a „csóka” szó zenéjét, ha először találkozik az articsóka névvel? Mert valóban: első hallásra inkább tűnhet madárnak, mint zöldségnek. Azonban az articsóka – a maga tüskés, bogáncsszerű külseje mögött – valóságos táplálkozási és egészségügyi kincsestár. A fészkesvirágzatúak családjába tartozó növény nemcsak a tányérokra kívánkozik, hanem egyre gyakrabban bukkan fel természetgyógyászati ajánlásokban is. Nézzük, mit érdemes még tudnunk erről a különleges növényről.

Viszket, hámlik, pirosodik: mit tehetünk az ekcéma ellen?

Az ekcéma görög eredetű szó, amely hólyagos bőrelváltozásokat jelöl. Orvosi szempontból bőrgyulladásként vagy dermatitisként is emlegetik, és gyakran egyfajta túlérzékenységi reakcióként jelentkezik. Az allergiás bőrtünetek hátterében olyan gyakran használt termékek állnak, mint a parfüm, testápoló, dezodor, körömlakk vagy egyes gyógyszerek. A nikkel, amely sok bizsuban megtalálható, szintén sűrűn bizonyul kiváltó oknak – a becslések szerint minden tizedik nő érzékeny rá. Mit érdemes még tudnunk az ekcémáról?

Ízes élet vagy egészségügyi kockázat? A só kettős arca

A hosszú történelmi múlttal rendelkező sót élelmiszer tartósítás és ételízesítés céljából már régóta használják. A 40 százalék nátrium, 60 százalék kloridot tartalmazó alapvető étrendbeli nátriumforrásként szolgáló só (NaCl) néhány változatát – így az asztali sót is– különféle kémiai elemekkel, nyomelemekkel és ásványi anyagokkal dúsítanak, mint a jód, vas és a folsav. A test alapvető funkcióihoz nélkülözhetetlen a nátrium megléte, mellyel biztosítani tudja az idegrendszeri egészséget, a megfelelő izomműködést, valamint a tápanyag-felszívódást.