2014.05.07. 07:00:00 3695 20

Bőrpróbával időben diagnosztizálható a Parkinson-kór
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Bőrpróba teheti lehetővé a Parkinson-kór diagnózisát a betegség korai szakaszában - derült ki német kutatók tanulmányából. A megvizsgált páciensek felénél figyelték meg egy bizonyos fehérje felhalmozódását a bőr idegrostjaiban. Lehetséges, hogy ennek alapján a jövőben idejében és biztonsággal felismerhetik a betegséget.

A Parkinson-kór kimutatása eddig csak a tünetek megjelenése után volt lehetséges (a kép illusztráció) - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com A Parkinson-kór kimutatása eddig csak a tünetek megjelenése után volt lehetséges (a kép illusztráció)

A második leggyakoribb idegrendszeri betegség

A Parkinson az Alzheimer-kór után a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri megbetegedés. A würzburgi Julius Maximilians Egyetem közleménye szerint az eredmény lehetőséget ad arra, hogy a betegség mechanizmusát pontosabban megvizsgálják.

A Parkinson-kór esetében az alfa szinuklein fehérje lerakódásai alakulnak ki az agysejtekben. Ezt azonban csak a halál után lehet kimutatni. A diagnózis ezért lényegében a tünetekre hagyatkozik, amelyek csak a kór előrehaladott állapotában jelentkeznek - olvasgató az Acta Neuropathologica című szaklapban megjelent tanulmányban.

Fontos a korai felismerés

A kutatók 31 Parkinson-kóros beteget és egy egészséges kontrollcsoportot vizsgáltak meg. Régóta ismeretes, hogy különböző területek idegsejtjeit érintik a lerakódások - mondta Daniela Berg, a német Parkinson Társaság elnöke, aki a würzburgi kutatást a klinikai diagnózis szempontjából fontosnak értékelte.

"Azonban csak a páciensek mintegy felénél lehetett kimutatni az alfa szinuklein fehérje lerakódásait, és személyenként több biopsziát is végre kellett hajtani" - magyarázta Berg. Hozzátette: lényeges, hogy mikor ismerik fel a kórt, nagy lépés lenne tehát, ha korán fel lehetne állítani a diagnózist.

Forrás: vs.hu

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Nem csóka, hanem csoda – Az articsóka gyógyító titkai

„Csókai csóka, vak varjúcska, Komor kőszál kőlakója…” – ki ne emlékezne Móra Ferenc játékos verssoraira? És ki ne hallaná meg fülében a „csóka” szó zenéjét, ha először találkozik az articsóka névvel? Mert valóban: első hallásra inkább tűnhet madárnak, mint zöldségnek. Azonban az articsóka – a maga tüskés, bogáncsszerű külseje mögött – valóságos táplálkozási és egészségügyi kincsestár. A fészkesvirágzatúak családjába tartozó növény nemcsak a tányérokra kívánkozik, hanem egyre gyakrabban bukkan fel természetgyógyászati ajánlásokban is. Nézzük, mit érdemes még tudnunk erről a különleges növényről.

Viszket, hámlik, pirosodik: mit tehetünk az ekcéma ellen?

Az ekcéma görög eredetű szó, amely hólyagos bőrelváltozásokat jelöl. Orvosi szempontból bőrgyulladásként vagy dermatitisként is emlegetik, és gyakran egyfajta túlérzékenységi reakcióként jelentkezik. Az allergiás bőrtünetek hátterében olyan gyakran használt termékek állnak, mint a parfüm, testápoló, dezodor, körömlakk vagy egyes gyógyszerek. A nikkel, amely sok bizsuban megtalálható, szintén sűrűn bizonyul kiváltó oknak – a becslések szerint minden tizedik nő érzékeny rá. Mit érdemes még tudnunk az ekcémáról?

Ízes élet vagy egészségügyi kockázat? A só kettős arca

A hosszú történelmi múlttal rendelkező sót élelmiszer tartósítás és ételízesítés céljából már régóta használják. A 40 százalék nátrium, 60 százalék kloridot tartalmazó alapvető étrendbeli nátriumforrásként szolgáló só (NaCl) néhány változatát – így az asztali sót is– különféle kémiai elemekkel, nyomelemekkel és ásványi anyagokkal dúsítanak, mint a jód, vas és a folsav. A test alapvető funkcióihoz nélkülözhetetlen a nátrium megléte, mellyel biztosítani tudja az idegrendszeri egészséget, a megfelelő izomműködést, valamint a tápanyag-felszívódást.