2014.05.31. 13:00:00 3958 16

Egy nap füstölgés nélkül-Május 31: a Nemdohányzók világnapja
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által 1987-ben életre hívott világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a dohányzás veszélyeire és bemutassa a nemdohányzó életmód előnyeit. Habár Magyarországon 2012 óta szigorú törvények védik a „nemfüstölőket”, melynek köszönhetően a helyzet talán javulni látszik, sajnos a tüdőrák nálunk még mindig a vezető halálokok közé tartozik.

Soha nem késő letenni a cigit! - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Soha nem késő letenni a cigit!

Füstmentes törvénykezés

Másfél éve, 2012. januárja óta van életben a Nemdohányzók védelméről szóló törvény azon módosítása, mely a dohányzásra kijelölt helyeket, jobban mondva a dohányzás alól kivont (zárt) helyeket, helyiségeket taglalja. Ugyan a „füstölgők” részéről kezdetben erős ellenállás volt tapasztalható (holott a törvény nem a dohányosok ellen, hanem az ő és a nemdohányzók védelmére készült), ám úgy tűnik, mára már sikerült megbarátkozni a korlátozott térrel.

Ciki „cigitények”

Törvény ide vagy oda, statisztikák szerint a 15 év feletti lakosság közel 40%-a a dohányosok táborát növeli, továbbá a fiatal nők (18-35 év) körében is egyre népszerűbbé (közel 50%) válik a „hamvadó cigarettavég” és ami előtte van. Ennek következményeként a dohányzás okozta megbetegedések, mint a már említett tüdőrák, a különböző szív-, érrendszeri- és légzőszervi elváltozások, vagy a szívizom infarktus kockázata is nagy.

De nincs minden veszve!

Biztató, hogy más országokban, ahol szintén törvényileg (szigorúan) szabályozták, illetve megtiltották a zárt térben történő dohányzást, már egy éven belül majdnem 20%-kal csökkent az akut szívizom infarktus következtében kórházba kerülő betegek száma. De alig 365 nap kellett ahhoz is, hogy felére redukálódjon a stroke és az egyéb érrendszeri megbetegedések száma is. Jó hír, hogy e szabályozásnak köszönhetően a passzív dohányzók (akik között legvédtelenebbek a gyerekek) helyzete is javulni látszik, mind a „passzivitásuk” következtében kialakult betegségek (szív- és érrendszeri problémák), mind a növekvő „légtér” szempontjából.

Leszokás: nem füstbe ment terv!

Naivitás lenne azt hinni, hogy csupán egyetlen napnak, vagy néhány törvények köszönhetően minden dohányos felhagy káros szenvedélyével. (De néha jó „túl”optimistának lenni.) Sőt, a leszokás folyamata sem egyszerű, de ha kitaláljuk a saját stratégiánkat, könnyíthetünk helyzetünkön. Sokan a dohányzás köré szervezett rituálét hiányolják, de tudatos felkészüléssel ezeket is kikerülhetjük (pl. a reggeli kávé+cigi „kombót” váltsuk egy jó erős fekete teára; az ebéd utáni cigi helyére is kitalálhatunk valami pótcselekvést-éljen a mosogatás). Fontos, hogy testben, lélekben is felkészüljünk a cigaretta elhagyására, tüntessünk el mindent a lakásból, ami e rossz szokáshoz köthető, a leszokás első napjára pedig egy nyugalmasabb időszakot (szabadság, hétvége) válasszunk. Vonjuk be a családot is, kérjük az ő segítségüket (bíztatás, „cikizés” mellőzése), de mindenekelőtt türelmüket. Készítsünk listát eljövendő füstmentes életünk előnyeiről: pénzt spórolhatunk, nem fulladunk a harmadik lépcsőfok után, tovább élhetünk stb. De ha nehézségekbe ütközünk, ne szégyelljünk szakemberhez (pl. háziorvos) és egyéb eszközhöz (nikotinos rágó, tapasz stb.) fordulni.

És ha nem megy elsőre?

Ne keseredjünk el, előfordul, hogy csak többedik próbálkozásra sikerül elérni célunkat. De ha már elindultunk az leszokás útján, ne adjuk fel! Tartsuk szem előtt: leszokni nehéz, de nem lehetetlen!

Ehhez is lehet motiváció a WHO idei évben a Nemdohányzók világnapjára készített rövid videója is:

Forrás: napidoktor.hu/

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Fejfájás, mi páncélba zár – Amit tudnod kell a leggyakoribb kínzó tünetről

Hol húzódik a határ az ártalmatlan és a veszélyes fejfájás között? Mikor van okunk aggodalomra – és hogyan enyhíthetjük a mindennapjainkat megkeserítő tünetet?

Nem csóka, hanem csoda – Az articsóka gyógyító titkai

„Csókai csóka, vak varjúcska, Komor kőszál kőlakója…” – ki ne emlékezne Móra Ferenc játékos verssoraira? És ki ne hallaná meg fülében a „csóka” szó zenéjét, ha először találkozik az articsóka névvel? Mert valóban: első hallásra inkább tűnhet madárnak, mint zöldségnek. Azonban az articsóka – a maga tüskés, bogáncsszerű külseje mögött – valóságos táplálkozási és egészségügyi kincsestár. A fészkesvirágzatúak családjába tartozó növény nemcsak a tányérokra kívánkozik, hanem egyre gyakrabban bukkan fel természetgyógyászati ajánlásokban is. Nézzük, mit érdemes még tudnunk erről a különleges növényről.

Viszket, hámlik, pirosodik: mit tehetünk az ekcéma ellen?

Az ekcéma görög eredetű szó, amely hólyagos bőrelváltozásokat jelöl. Orvosi szempontból bőrgyulladásként vagy dermatitisként is emlegetik, és gyakran egyfajta túlérzékenységi reakcióként jelentkezik. Az allergiás bőrtünetek hátterében olyan gyakran használt termékek állnak, mint a parfüm, testápoló, dezodor, körömlakk vagy egyes gyógyszerek. A nikkel, amely sok bizsuban megtalálható, szintén sűrűn bizonyul kiváltó oknak – a becslések szerint minden tizedik nő érzékeny rá. Mit érdemes még tudnunk az ekcémáról?