2016.08.27. 09:05:20 11987 256

Együk vagy ne együk? - Mi fán terem a fruktóz?
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Manapság annyiféle cukor közül válogathatunk, hogy néha az ember már nem is bírja követni a különböző fajtákat: fehér, barna, nyírfa és így tovább. A fruktóz, vagy becsületes nevén a gyümölcscukor nem új találmány, sokan mégis idegenkedünk a használatától.

Gyümölcsök - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Gyümölcsök

Többek között én is mindig csak szemezek vele, ha „találkozunk” a boltok polcainál, de valamiért még nem mertem kipróbálni. Lehet, csak azért tartunk tőle, mert nem ismerjük „őt” igazán…? Néhány infó „róla” talán segít közelebb hozni „őt” a szívünkhöz és a bevásárlókocsinkhoz.

De mégis mi a csoda az a fruktóz, vagyis gyümölcscukor?

Talán nem okoz meglepetést, ha azt mondjuk, a fruktóz főként a gyümölcsökben, mézben, de a zöldségekben is előforduló cukor. Minél édesebb egy gyümölcs vagy zöldség, annál több gyümölcscukrot tartalmaz. (Szigorú diéta során éppen ezért érdemes tartózkodni a gyümölcsök és bizonyos zöldségek fogyasztásától.)

És egy kicsit tudományosabban?

Ha kissé így szeretnénk megfogalmazni, mi is az a fruktóz, azt mondhatnánk, hogy az egyszerű szénhidrátok (monoszcharidok) csapatát erősíti ő is, mint például a szőlőcukor. A különbség annyi a két cukorfajta között, hogy a gyümölcscukrot szervezetünk nem közvetlenül hasznosítja, vagyis inzulin felhasználása nélkül a májunk bontja le. Így cukorbetegek is fogyaszthatják ezt a fajta cukrot.

Valóban olyan édes?

Bizony, nagyjából kétszer annyira, mint a szőlőcukor. Így kevesebb is elég belőle az édes íz eléréséhez. Nemhiába használja szívesen édesítésre az élelmiszeripar is. Sőt, még előállítása is olcsóbb, mint a hagyományos cukoré.

Azért légy vele óvatos!

Nem is a gyümölcs formájában elfogyasztott gyümölcscukorral van a gond – napi két adag (körülbelül egy-egy maréknyi) gyümölcs és három adag zöldség elfogyasztásával még elviselhető mennyiségű cukor jut a szervezetünkbe, nagyjából 40-50 gramm. A belőlük préselt levek, illetve a felhasználásukkal készült élelmiszerek sokkal veszélyesebbek lehetnek.

De mi a baj a levekkel?

Hát, nagyjából az, hogy egy pohár finom gyümölcslé akár 10 gramm cukrot is tartalmazhat.

És az élelmiszerekkel?

Itt szirup formájában a használják, és a túl magas cukortartalom a baj ezekkel is. Érdemes vigyázni a dobozos gyümölcslevekkel, de még a cukormentes termékekkel is.

Mit okozhat, ha „túladagoljuk”?

A túlzásba vitt fogyasztása könnyen vezethet cukorbetegséghez, magas vérnyomáshoz és elhízáshoz is. Utóbbi oka lehet az is, hogy a gyümölcscukor gyorsabban alakul át zsírrá. Túlsúlyhoz vezethet a gyümölcscukor azon tulajdonsága is, hogy akadályozza, hogy a leptin nevű hormon közvetítse az agynak: testünk jól lakott. És ha nem jelentkezik időben a teltségérzet, sokszor túlehetjük magunkat. Rossz hír, hogy ezen kívül még a zsírégetést is akadályozza.

Forrás: brigitte.de

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Az újrakezdés pszichológiája – Miért érezzük szeptembert új évnek?

Bár a naptári év januárban kezdődik, sokan mégis szeptemberben érzik úgy, hogy új fejezet nyílik az életükben. Amikor beköszönt az első őszi évszak, sokakban ismerős érzés ébred: mintha valami új kezdődne. A nyári szabadságok véget érnek, újra megtelnek az iskolák, felgyorsul a munkahelyi élet, és a hétköznapok visszanyerik megszokott ritmusukat. Bár a naptár szerint az új év még messze van, mégis ilyenkor fogalmazunk meg új célokat, terveket és elhatározásokat. Nem véletlen, hogy sokan szeptembert egyfajta „második újévként” emlegetik.

Miért fájhat gyakrabban a fejünk az időjárás változásakor?

Vannak napok, amikor már reggel érezzük, hogy valami megváltozott körülöttünk. Nehezebben ébredünk, tompábbnak érezzük magunkat, és akár a fejünk is fájni kezd. Sokak számára az időjárás változása szinte előre jelzi a fejfájást. Egy hidegfront, hirtelen lehűlés vagy éppen a légnyomás változása érzékenyebbé teheti a szervezetet.

Az átmeneti időszak takarítása – Mire figyeljünk nyár után?

Sokan tavasszal végeznek nagytakarítást, az őszi felfrissítés azonban legalább ennyire fontos. A nyári por, a pollenek, a kerti használat nyomai és a melegebb időszak során háttérbe szorult feladatok ilyenkor egyszerre kerülnek előtérbe. Egy alapos, mégis jól átgondolt takarítás nemcsak esztétikai kérdés, hanem a komfortérzetünket és az egészségünket is javíthatja.