2016.09.06. 10:38:31 11432 235

Elbújik az allergén az ételben
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

A hőkezelt és általában a feldolgozott élelmiszereknél sokkal nehezebben mutathatók ki az allergén anyagok, pedig azok továbbra is jelen vannak az ételben – derült ki az Élelmiszerviszgálati Közlemények legfrissebb számában megjelent tanulmányból. Mindez egészségügyi kockázatot is jelenthet, hiszen előfordulhat, hogy még a címkén jelölt értékek is eltérnek a valós arányoktól...

Szójatej - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Szójatej

Az ételallergia népbetegség. Szerencsére manapság már számos olyan eljárás és gyorsteszt létezik, amelyekkel kimutathatók a túlérzékenységi reakciót kiváltó alkotóelemek (azaz az allergének). A feldolgozott élelmiszereknél azonban már nem biztos, hogy 100%-osan megbízhatunk ezekben. Komoly egészségügyi veszélyt jelent ugyanis, hogy az utóbbi esetben gyakran nem annyira hatékonyak az allergéneket kimutató laboratóriumi módszerek, mint a nyers termékeknél – hívják fel a problémára az Élelmiszervizsgálati Közlemények (röviden: ÉVIK) című tudományos lapban megjelent cikk szerzői.

A feldolgozott élelmiszerekben megtalálható, de nehezen kimutatható allergének a leggyakoribb esetben azok a fehérjék, amelyek a hosszú feldolgozási folyamat során szerkezeti változásokon esnek át. A túlérzékenységi reakciókért a fehérjékben megtalálható, speciális aminosav-sorrenddel rendelkező szakaszok (epitópok) a felelősek. Ezek meghatározására ma már rutinmódszerként használják az ELISA tesztet (Enzyme Linked Immunosorbent Assay test - enzimkapcsolású immunmegkötéses vizsgálat), amelyet kifejezetten az élelmiszer-allergének kimutatására és mennyiségi detektálására fejlesztettek ki.

A feldolgozási procedúra során módosult élelmiszerfehérjék meghatározása azonban már lényegesen nehezebb feladat, mint a nyers termékekből történő detektálás. A feldolgozott élelmiszerek allergénjeinek vizsgálata során az ELISA-tesztek egymástól eltérő eredményeket adhatnak, attól függően, hogy azok mely gyártóktól származnak.

Fontos tudni azt is, hogy a legismertebb nem toxikus reakciókat legtöbbször kiváltó élelmiszer-összetevők a glutén (sikér), a rákfélékből előállított alapanyagok, a tojás, a halhús-féleségek, a földimogyoró, a szója, a tej és a diófélékből készített termékek. Emellett az Európai Unióban kötelező az élelmiszerek csomagolásán feltüntetni további hat, túlérzékenységi reakciót kiváltó anyagot, nevezetesen a zellert, mustárt, a szezámot, csillagfürtöt, a puhatestűeket és a kén-dioxidot.

Forrás: laboratorium.hu

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Az újrakezdés pszichológiája – Miért érezzük szeptembert új évnek?

Bár a naptári év januárban kezdődik, sokan mégis szeptemberben érzik úgy, hogy új fejezet nyílik az életükben. Amikor beköszönt az első őszi évszak, sokakban ismerős érzés ébred: mintha valami új kezdődne. A nyári szabadságok véget érnek, újra megtelnek az iskolák, felgyorsul a munkahelyi élet, és a hétköznapok visszanyerik megszokott ritmusukat. Bár a naptár szerint az új év még messze van, mégis ilyenkor fogalmazunk meg új célokat, terveket és elhatározásokat. Nem véletlen, hogy sokan szeptembert egyfajta „második újévként” emlegetik.

Miért fájhat gyakrabban a fejünk az időjárás változásakor?

Vannak napok, amikor már reggel érezzük, hogy valami megváltozott körülöttünk. Nehezebben ébredünk, tompábbnak érezzük magunkat, és akár a fejünk is fájni kezd. Sokak számára az időjárás változása szinte előre jelzi a fejfájást. Egy hidegfront, hirtelen lehűlés vagy éppen a légnyomás változása érzékenyebbé teheti a szervezetet.

Az átmeneti időszak takarítása – Mire figyeljünk nyár után?

Sokan tavasszal végeznek nagytakarítást, az őszi felfrissítés azonban legalább ennyire fontos. A nyári por, a pollenek, a kerti használat nyomai és a melegebb időszak során háttérbe szorult feladatok ilyenkor egyszerre kerülnek előtérbe. Egy alapos, mégis jól átgondolt takarítás nemcsak esztétikai kérdés, hanem a komfortérzetünket és az egészségünket is javíthatja.