2016.04.25. 16:47:49 12584 345

Helyére került a diabétesz-puzzle utolsó hiányzó darabja is
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Helyére került a diabétesz-puzzle utolsó hiányzó darabja is: egy új tanulmány immár teljes képet ad arról, hogy mi vezet az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásához.

Inzulininjekció - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Inzulininjekció

Az 1-es típusú, gyerekkorinak is nevezett diabétesz autoimmun betegség, amelyben a test saját immunsejtjei, a T-sejtek megtámadják és elpusztítják a hasnyálmirigy inzulintermelő bétasejtjeit. Az immunrendszer T-sejtjeire szüksége van a szervezetnek, hogy védekezni tudjon különböző kórokozók, a baktériumok és a vírusok ellen. Az 1-es típusú cukorbetegséggel élők testében azonban a T-sejtek kibújnak a szabályozás alól.

A szigetsejtek pusztulását okozó autoimmun folyamat kiváltó okai közül találták meg az utolsó, hiányzó láncszemet is a Lincoln Egyetem tudósai, akik szerint a felfedezés hozzájárulhat a betegség megelőzéséhez és kezeléséhez. Eredményeiket a Diabetes című folyóiratban publikálták.

A korábbi tanulmányok rámutattak, hogy az immunrendszer az 1-es típusú diabétesznél öt fontos területet támad. Ám rendkívül nehéz volt meghatározni, hogy ezek pontosan melyek. Korábbi tudományos munkáknak sikerült négy célpontot meghatározni, ám az ötödik, utolsó meghatározásán már húsz éve dolgoztak a tudósok.

Michael Christie, a Lincoln Egyetem tudóscsoportjának vezetője a BBC-nek elmondta: munkájuk nyomán immár teljessé vált a kép, minden célpontot azonosítottak, amelyet az immunrendszer célba vesz 1-es típusú cukorbetegség esetén. Ezek az inzulin, a glutamát-dekarboxiláz enzim, az IA2 protein, a cinktranszporter-8 és az utolsó, a puzzle hiányzó darabja, a tetraszpanin-7 fehérje.

Christie hangsúlyozta, hogy a betegség fő célpontjainak meghatározásával meg lehet találni azokat a módszereket, amelyekkel úgy lehet blokkolni az immunrendszernek az öt fehérjével szembeni reakcióját, hogy a páciens ne váljon kiszolgáltatottá a fertőzésekkel szemben. A tudós kijelentette, hogy az utolsó, eddig hiányzó tényező meghatározása után már sokkal jobban bízik egy új kezelés kidolgozásának sikerében, mint öt éve.

A cukorbetegségek 10 százaléka tartozik az 1-es típusba. Az 1-es típusú diabétesz bármely életkorban kialakulhat, de jellemzően gyerekkorban, illetve a 40 éven aluliaknál jelenik meg. A 2-es típusú diabétesz elsősorban a helytelen táplálkozás és életmód miatt alakul ki, a felnőtt korú cukorbetegek 90 százaléka 2-es típusú diabétesszel küzd.

Forrás: MTI

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Az újrakezdés pszichológiája – Miért érezzük szeptembert új évnek?

Bár a naptári év januárban kezdődik, sokan mégis szeptemberben érzik úgy, hogy új fejezet nyílik az életükben. Amikor beköszönt az első őszi évszak, sokakban ismerős érzés ébred: mintha valami új kezdődne. A nyári szabadságok véget érnek, újra megtelnek az iskolák, felgyorsul a munkahelyi élet, és a hétköznapok visszanyerik megszokott ritmusukat. Bár a naptár szerint az új év még messze van, mégis ilyenkor fogalmazunk meg új célokat, terveket és elhatározásokat. Nem véletlen, hogy sokan szeptembert egyfajta „második újévként” emlegetik.

Miért fájhat gyakrabban a fejünk az időjárás változásakor?

Vannak napok, amikor már reggel érezzük, hogy valami megváltozott körülöttünk. Nehezebben ébredünk, tompábbnak érezzük magunkat, és akár a fejünk is fájni kezd. Sokak számára az időjárás változása szinte előre jelzi a fejfájást. Egy hidegfront, hirtelen lehűlés vagy éppen a légnyomás változása érzékenyebbé teheti a szervezetet.

Az átmeneti időszak takarítása – Mire figyeljünk nyár után?

Sokan tavasszal végeznek nagytakarítást, az őszi felfrissítés azonban legalább ennyire fontos. A nyári por, a pollenek, a kerti használat nyomai és a melegebb időszak során háttérbe szorult feladatok ilyenkor egyszerre kerülnek előtérbe. Egy alapos, mégis jól átgondolt takarítás nemcsak esztétikai kérdés, hanem a komfortérzetünket és az egészségünket is javíthatja.