Hogyan működik az emlékezetünk?
Miért emlékszünk egyszerre akár több belépési jelszóra, olykor pedig elfelejtünk egy számunkra fontos dátumot? Vagy miért nem emlékszünk az előző este megnézett filmnek a címére? Hogyan raktározódnak az emlékeink?
Hermann Ebbinghaus (1850-1909) volt az első német filozófus, aki bebizonyította, hogy az emlékezet működését kísérletileg lehet vizsgálni. A filozófus saját magán végezte a vizsgálatokat, amely szólistákból állt. Ezeket a szólistákat kidolgozta, majd megtanulta és figyelte az emlékezetének a teljesítményét. Hermann eredményeihez és nevéhez köthető az úgynevezett felejtési görbe (Az emlékezetek fakulásának folyamatát ábrázolja az idő függvényében.)
A szenzoros emlékezetünk
A lehető legrövidebb ideig tároljuk az emlékezetünkben ezeket az információkat. Ilyen lehet például az, ha valamire csak egy pillantást vetünk és már tovább is siklik a „gondolatunk”. Ennek az időtartama kb. 200-500 milliszekundum. Ugye, milyen kevés? A szenzoros emlékezetünknek több típusa van. Az ikonikus emlékezetünk felel a vizuális információk rövid tárolásáért, míg az echoikus emlékezetünk a hallás után raktároz emlékeket, szintén nagyon rövid ideig.
A rövid távú emlékezetünk
A rövid távú memóriánkat nem véletlenül hívják így, ugyanis csak néhány másodpercig tud információt tárolni, és ebből is csak kis mennyiséget. Felel a verbális, vizuális-téri, a szaglási vagy tapintási információk tárolásáért. Például ezt a memóriánkat hívjuk elő, ha szeretnénk megírni egy hosszú összetett mondatot. E nélkül ugyanis képtelenek lennénk rá. A rövid távú emlékezet vagy munkamemóriánk egy „mentális munkaállomás”, amely segít fejben tartani egy feladat elvégzéséhez szükséges információkat.
A hosszú távú emlékezetünk
Ez a memóriánk felel azért, hogy ne felejtsük el a házassági évfordulónkat. ???? A hosszú távú emlékezetünknek nincs kapacitási korlátja, kifejezetten hosszú ideig képes tárolni az információkat. Ezt a memóriánkat két fő csoportra osztják. A deklaratív (explicit) emlékezet segít a világról való tudásunk raktározásában, továbbá az egyedi események emlékezésében is ez a memóriánk érkezik a segítségünkre. Azonban a nem deklaratív (implicit) emlékezet például a mozgás ügyességünkért felel, azaz inkább a teljesítményben mutatkozik meg és nem a tudatos emlékeink felidézésben.
Tipp: Memóriánk kapacitása növelhető többek között rendszeres testmozgással, fejben számolással, megfelelő mennyiségű alvással és zenével. Vannak, akik kifejezetten a sudokut ajánlják.