Megrengetheti a magyar gazdaságot az ukrán háború
Brutális gázár, zuhanó forint, megbicsakló gyógyszeripar – szélsőséges esetben ez várhat Magyarországra, ha eldurvul a harc a szomszédban.
Ha azt hitte, önt semmilyen formában nem érintheti a szomszédban zajló háború, jobb, ha átgondolja: a külföldtől nagyban függő magyar gazdaságot többfelől is keményen sújthatják Putyin és Porosenko küzdelmei. A Vs.hu Balatoni Andrást, az ING vezető elemzőjét és Sarkadi-Szabó Kornélt, a Hungária Értékpapír Zrt. stratégiai igazgatóját kérdezte arról, hogy a legrosszabb forgatókönyv szerint milyen hatással lehet ránk az orosz-ukrán viszony végletes elfajulása.
Gáz - Mivel Magyarország legalább 80 százalékban orosz importon keresztül fedezi a gázigényét, így, ha Moszkva korlátozza vagy teljesen leállítja a szállítást, az komoly drágulást okozna energiafronton, elsősorban a gáz és annak helyettesítői körében. A vállalatok fokozatosan emelkedő költségszinttel szembesülnének. A következő fázisban egyes szegmensekben vagy cégeknél a termelést is szüneteltetni kellene. Nem lehet pontos becslést adni a hatásokra, de egy ilyen szélsőséges forgatókönyv szinte biztosan emelné az inflációt az energia- és élelmiszerárakon keresztül, valamint recesszióba küldené a gazdaságot átmenetileg év végére, jövő év elejére. Emellett gajra vághatná az üzleti hangulaton túl a fogyasztói bizalmat is – véli Sarkadi-Szabó Kornél.
Forint - Ha az egyébként is túlfűtött régiós kötvénypiacokról elvándorol a tőke, az a hozamokat is megemelheti, drágítva ezzel az állam és a bankrendszer finanszírozását, és a forintot tovább lökheti az új történelmi mélypontot jelentő, eddig feltérképezetlen és igen veszélyes tartomány felé. Itt a rekord alacsony alapkamat a történelmi szint közelében lévő államadóssággal megspékelve további érv lehet az eladás mellett a befektetők körében egy fokozódó negatív hangulatban. Ráadásul egy esetlegesen gyengülő forint az államadósságot a magas devizaarány miatt tovább emelheti. Ezt némiképp és valameddig ellensúlyozhatja az Európai Központi Bank őszre beharangozott lazítása, ha tetszik, pénzpumpája, de az amúgy is megjelenő inflációs tényező miatt ez a mechanizmus kérdéses – mondja Sarkadi Szabó Kornél, a Hungária Értékpapír Zrt. stratégiai igazgatója.
Árak – Balatoni András szerint az orosz agrárexport-tilalom dömpinget eredményezhet bizonyos mezőgazdasági termékek piacán, mert amit nem adhatnak el az oroszoknak a termelők, azt az EU-ban próbálják meg eladni. Ez tovább nyomhatja lefelé az árakat. A fogyasztónak ez jó lehet, de a gazdáknak, exportőröknek aligha, és összességében nem feltétlenül jó hír az eurózónának, és Magyarországnak sem.
Magyar cégek – A magyar gazdaság rendkívül nyitott, ezért a külgazdasági partnerek kereslete a hazai export iránt jelentősen befolyásolja egy adott év gazdasági növekedését. Ukrajnába irányul az áruexport 2,4 százaléka, míg Oroszországba a 3,1 százaléka. Ez azt jelenti, hogy a hazai kivitelből a két piac 5.5 százalékos részesedéssel bírt 2013-ban. A legnagyobb vesztesek a gyógyszergyártó vállalatok lehetnek. A hazai cégek külföldi leányvállalatainak, például az ukrán érdekeltséggel is rendelkező OTP-nek jelentősen csökkenhet a profitja, ami miatt a fizetési mérleg statisztika jövedelem-során emelkedhet a hiány. Ez utóbbit a külföldi tulajdonú hazai bankok vesztesége ellensúlyozhatja.
Állampapírok – Balatoni András, az ING vezető elemzője arra figyelmeztet, hogy a hazai állampapírpiacon továbbra is jelentős külföldi jelenlét miatt a forint és az állampapírpiac még mindig sebezhető. A konfliktus miatt a nemzetközi kockázatvállalási kedv hirtelen zuhanása jelentős nyomást helyez a hazai fizetőeszközre, illetve a részvénypiacra. Emellett a hazai kamatszint is rendkívül alacsony, és egyéb tényezők (devizahiteles probléma, több száz milliárd forint banki veszteségek a devizahiteles-mentő törvény miatt) azt eredményezhetik, hogy a hazai eszközök ismét leértékelődési nyomás alá kerülnek. Ezt ellensúlyozhatja a masszív külkereskedelmi többlet, illetve az ideiglenesen kedvező növekedési számok.
Forrás: vs.hu
