2014.06.02. 12:22:04 4944 15

Mennyi időt töltünk ingázással?
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Az emberek többsége nem szeret ingázni, ez a szükséges rossz, hiszen munkahely kell, és valahogy el kell jutnunk oda. Ritka, hogy valakinek nyugdíjig tartó állást sikerül kifognia, ezért nem szívesen költözünk a munkahelyünk közelébe, érthető okokból. Éppen ezért megtanultuk, hogy érdemes mobilnak lenni, ha jó állást szeretnénk. Mégis mennyi idő az, ami még belefér?

Metró - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Metró

Európai összehasonlításban viszonylag sokat ingázunk: átlagosan 37 perc alatt érünk a munkahelyünkre, aminél csak a svájciak utaznak többet (átlagosan 46 percet). Ennek ellenére a Randstad Awardhoz kapcsolódó reprezentatív kutatás szerint nem vagyunk elégedetlenek, sőt a magyarok többsége, 55 százaléka így is kevesebbet utazik jelenleg, mint amennyit egy jó állásért vállalna. (A Randstad Award a világ legnagyobb munkáltatói márka felmérésében 23 ország munkaerőpiacát vizsgálja, ami a világgazdaság 75 százalékát fedi le.) Magyarországon hatból csak egy ember mondta azt, hogy most többet ingázik, mint amennyit még elfogadhatónak tart.

A felmérésben megkérdezettek átlagosan 48 percnyi utazást tartanak elfogadhatónak egy jó állásért, ami több az európai átlagnál. „A részletes adatokból két nagyobb csoport rajzolódik ki: a megkérdezettek 36 százaléka 30-44 perc utazást vállalna még szívesen, ugyanakkor 42 százalék akár egy óránál többet is utazna a munkahelyére. Ebben a kérdésben azonban óriási szerepe van annak, hogy nagyvárosban vagy vidéken lakik az ember, és hogy milyen közlekedési lehetőségekkel rendelkezik” – tette hozzá Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója.

A felmérésből az is kiderült, hogy a magyarok számára a legnagyobb veszélyt a munka és magánélet egyensúlyára a túlóra és az esti vagy hétvégi munkavégzés jelenti. „Érdekes módon Európa több országában inkább úgy gondolják, hogy a kedvezőtlen munkahelyi környezet vagy a rossz kollegiális viszony boríthat fel egy kiegyensúlyozott életet. Számunkra azonban fontosabbnak tűnik, hogy a hétköznap estéket és a munkaszüneti napokat a családunkkal tölthessük, ezért cserébe többet elviselünk a munkahelyen” – magyarázta Baja Sándor.

Forrás: vs.hu

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Időgazdálkodás: a modern kor „láthatatlan főnöke”

Valaha az időt harangszóra, napjárásra, évszakokra és ünnepekre mértük. A mai világ azonban percekre, beosztott naptárblokkokra és riasztásokra bontja – a „mindig elfoglalt vagyok” korszakát éljük. Az időmenedzsment nem csupán trendi kifejezés, hanem a produktivitás egyik alapmérője lett.

Az asztrológia ma nagyobb népszerűségnek örvend, mint valaha?

A legnépszerűbb véleménymegosztó- és tudásportálok arról festenek általános képet, hogy az asztrológia a 21. században is nagy népszerűségnek örvend. Egyes véleményezők szerint az asztrológia egy isteni tudomány, melyet a régmúlt bölcsei hagyatékoztak ránk, hogy fogódzót kínáljanak az önismereti úthoz, irányt mutassanak egy harmonikusabb élethez.

Miért kimagasló a finn oktatás?

A finn példa című könyv szerzője Dr. Pasi Sahlberg oktató, tudós és a Harvard Egyetem neveléstudományi vendégprofesszora azzal a kérdéssel indítja könyvét, hogy: „Mit tanulhat a világ a finnországi oktatási rendszer reformjából?” A bevezető részben pedig nem kevesebbről esik szó, mint arról, hogy a jelen iskolái nem biztos, hogy kellőképpen fel tudják készíteni a diákokat a jövőbeli kihívásokra. Éppen ezért érthető, hogy a színvonalas, hatékonyabb, méltányosabb tanulás és tanítás iránti igény univerzálisnak bizonyul. A leginkább erkölcsi alapokra építkező finn oktatási álom az egyenlő feltételek biztosításában ölt testet. Miért érdemes még a figyelmünkre a finn példa?