Miért éri meg a közjegyző, ha bérleti szerződést kötünk?
Amíg a saját kárán nem tanulja meg valaki, hogy igenis érdemes közjegyző előtt megkötni az albérleti szerződést, addig hajlamos lesz "megspórolni" azt a pénzt... Jöhet aztán egy problémás bérlő, és máris nem tűnik kidobott pénznek a közjegyzői díj.
Amikor az igencsak értékes vagyontárgyat engedjük másnak használni, mondjuk egy ingatlan bérleti jogviszony keretein belül, érdemes a gyorsan, egyszerűen kikényszeríthető szerződési formát választani. Hosszú hónapokat, akár éveket lehet nyerni a peres eljárás kihagyásával, ha a bérleti szerződést közjegyzői okiratba foglalják a felek, vagy a bérlő egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesz, hogy a bérleti szerződés megszűnése esetén kiköltözik a lakásból belátható időn belül. Jelen cikkünkben megvizsgáljuk, mik a közjegyzői okiratba foglalt szerződés vagy az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat előnyei, valamint végig vesszük a lépéseket, hogy juthatunk ismét az ingatlan birtokába, ha a bérlő nem fizeti a bérleti díjat.
A jogszabályok kellőképp védik az ingatlan birtokosát, így a bérlőt is, ha megfelelő jogcímmel használja az ingatlant, mondjuk bérleti szerződés alapján. Így, ha a bérleti szerződés szabályszerű felmondása után önként nem hagyja el a lakást a bérlő, főszabály szerint ingatlan kiürítése iránti pert kell indítani vele szemben. A perindítást azonban el lehet kerülni, ha közjegyzői okiratba foglalták a felek a szerződést, vagy a bérlő egyoldalú kötelezettségvállalást tesz a közjegyző előtt, aminek kisebb mértékű költsége van, mint a szerződés közjegyzői okiratba foglalásának.
Ha közjegyzői okiratban van a bérleti szerződés, az ingatlan kiürítése iránti végrehajtáshoz elegendő, ha az okiratot a közjegyző végrehajtási záradékkal látja el. Végrehajtási záradékoláshoz a közjegyző vizsgálja, hogy az okirat tartalmazza a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást, a jogosult és a kötelezett nevét, a kötelezettség tárgyát, mennyiségét és jogcímét, továbbá a teljesítés módját és határidejét.
Mivel sok követelés a szerződés megszűnésével válik lejárttá és esedékessé, vagy valamilyen feltétel, időpont bekövetkeztétől, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését is közokirat tanúsítsa.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bérleti szerződés bérbeadó általi felmondását is közjegyzői okiratban kell megtenni.
Ügyelni kell azonban a szerződés megfelelő felmondására is! A lakások és helyiségek bérletéről szóló 1993. évi LXXVIII. törvény kimondja, hogy ha a bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a lakbért nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérlőt –a következményekre figyelmeztetéssel – a teljesítésre írásban felszólítani.
Ha a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet. Ha tehát bérleti díj nem fizetés miatt akarjuk a szerződést megszüntetni, és a bérlőt a lakáson kívül látni, először kötelezően fel kell szólítani a bérlőt a teljesítésre, enélkül nem szüntethető meg jogszerűen rögtön a szerződés!
Ha tehát közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződésünk van, és a bérlő nem teljesíti esedékességkor a bérleti díjat, közjegyzői okiratba foglalt felszólítással kell élni. És ha a kézbesítéstő számított 8 napon belül sem történik teljesítés, a szerződést fel lehet mondani, majd ezt követően per nélkül lehet kérni a szerződés végrehajtási záradékolását.
Ha a végrehajtási záradékolás megtörtént, a végrehajtó az ingatlan kiürítése iránt kezdi meg az eljárását. A folyamat így is időt vesz igénybe, de egy hosszú, költséges, minden kifogást részletesen vizsgáló bírósági eljárást lehet vele spórolni.
Szerző: dr. Varga Júlia
Forrás: D.A.S.
