Nyugdíj előtakarékosságok: melyik a legjobb nyugdíjpénztár?
Nyugdíj. Amikor ezt a szót halljuk, akkor mindenkinek más és más jut az eszébe. Teljesen más egy mai nyugdíjasnak és teljesen más mondjuk egy 20-as 30-as éveiben járó fiatalnak. Egy mai nyugdíjas valószínűsíthetően azt válaszolná, hogy milyen kevés a nyugdíj és mennyire nehéz kijönni belőle, míg egy fiatal nagy valószínűséggel nem is nagyon foglalkozik a témával.
Pedig kellene! Ma már mindenkinek időben el kell kezdenie az öngondoskodást. Azt is szokták mondani, hogy igazából minél előbb kezdjük el, annál jobb. Gondoljunk csak bele napjaink vágtató inflációjába. Akár abba, hogy a tavalyi év azonos időszakához képest mennyivel kevesebbet ér a pénzünk. És akkor még bele sem gondoltunk, hogy hogyan lesz ez mondjuk 20-30-40 év múlva, amikor már elérjük a nyugdíjkorhatárt és csak a békés nyugdíjas évekre vágyunk az unokákkal.
Ma már rengeteg megtakarítási forma létezik. Van, aki például ingatlanba fekteti a pénzét. Persze az ingatlanhoz kell egy erős induló tőke, illetve, aki hitelből vásárolja meg annak akár évtizedeket is kell várnia ahhoz, hogy a saját tulajdona legyen.
Napjainkban remek megtakarítási lehetőséget nyújtanak a különböző nyugdíjpénztárak. Talán az egyik legjobb nyugdíjpénztár az önkéntes.
Miről is szól az önkéntes nyugdíjpénztár?
Az önkéntes nyugdíjpénztári forma 1993-ban jött létre Magyarországon, viszont csak 1998-tól kezdve lett igazán népszerű, amikor megalakultak az első nyugdíjpénztárak. Az önkéntes nyugdíjpénztár –mint ahogy a neve is mutatja- teljesen önkéntes alapú pénztári forma, amelynek napjainkban közel 1.100.000 tagja van. Ez a taglétszám 32 különböző pénztár között oszlik szét, amelyeknek a nagy része nyílt és kisebbik része pedig zárt.
Magyarországon 1998-ban kezdett el működni a 3 pilléres nyugdíjrendszer. Ez a 3 pillér egészen pontosan a felosztó-kirovó típusú társadalombiztosítási rendszert, a magánnyugdíjpénztárt és az önkéntes megtakarításokat jelenti. Az önkéntes nyugdíjpénztár logikusan a harmadik csoportba tartozik és általában azok veszik igénybe, akik nem annyira elégedett a magánnyugdíjpénztárakkal és az állam nyújtotta szolgáltatásokkal.
Ebből következik, hogy Magyarországon létezik a magán- és az önkéntes nyugdíjpénztár is. Talán sokan nem is tudják, hogy a kettő nem egy és ugyanaz, hanem a kétféle megtakarítási forma gyakorlatilag egymás mellett létezik. Alapvető különbség a kettő között, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári befizetést csak a leadózott jövedelemből lehet fizetni, míg a magánnyugdíjpénztárak esetében a nyugdíjjárulék egy részét fizetjük be.
Fontos azt is tudni, hogy Magyarországon gyakorlatilag 2011-ben megszűnt a korábban már említett hárompilléres nyugdíjrendszer, mivel az állam visszaléptette a tagokat az állami rendszerbe. Ez az intézkedés azonban egyáltalán nem érintette az önkéntes pénztárak tagjait, mert ez a megtakarítási forma teljes mértékben független az államtól.
Mi az önkéntes nyugdíjpénztár működési elve?
Az önkéntes nyugdíjpénztárba egyénileg vagy pedig a munkáltató tud befizetni.
Az egyéni befizetés a nevéből adódóan azt jelenti, hogy mi saját magunk, önkéntesen fizetjük a tagdíjat. Ennek az összegnek a nagyobb része a mi egyéni számlánkra kerül, míg egy kisebb részét a számlához kapcsolódó költségekre fordítják. Ahhoz az összeghez, amit a számlánkra befizetünk még további hozamok és adókedvezmények is hozzáadódnak és végül ebből épül fel az egyéni megtakarításunk.
Az önkéntes nyugdíjpénztár esetében van egy minimum, a pénztár által meghatározott tagdíj, amit mindenképpen be kell fizetni. Ez a minimum, de persze, ha szeretnénk többet befizetni a majdani magasabb megtakarítás érdekében, akkor mindenféle probléma nélkül meg lehet emelni ezt az összeget. Nem csak növelni, hanem csökkenteni is lehet ezt az adott tagdíjat, persze ilyenkor a későbbi megtakarítás is kevesebb lesz, de mindenesetre van rá lehetőség.
A minimum összeget minden hónapban be kell fizetni. Ez úgymond kötelező. Abban az esetben, ha mégsem fizetjük be, akkor a pénztár a hozamokból fogja levonni ezt a díjat. Ez persze azt jelenti, hogy nagyban csökken a megtakarításunk is.
Van lehetőség eseti befizetésre is. Ez azt jelenti, hogy a havi díj mellett olykor egy nagyobb összeget szeretnénk a számlára befizetni. Ez azért is különösen jó, mert az eseti befizetések révén az éves adójóváírást nagyobb mértékben lehet kihasználni.
Az önkéntes nyugdíjpénztár esetében erősen ajánlott az indexálás folyamata. Az indexálás lényege, hogy lehet kérni a befizetéseink adott százalékú éves növelését, amelynek a segítségével lehetőség van az infláció mértékének csökkentésére.
Az egyéni befizetés mellett van lehetőség a másik fajta befizetési formára, vagyis amikor nem mi, hanem a munkáltatónk fizeti be a tagdíjat. Ilyenkor cafeteria elemként lehet kérni, vagyis a munkáltatótól mint juttatást. A munkáltatónak két lehetősége van: vagy átvállalja a tagdíjat vagy pedig célzott szolgáltatásként fizeti be.
A tagdíj átvállalása azt jelenti, hogy a munkáltató vagy a teljes összeget vagy pedig annak egy részét fizeti be. Ebben az esetben önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulásként hívják magát a befizetést. Annak ellenére, hogy igénybe vehető, mint cafeteria juttatás, ezután is kell adózni, mint a jövedelem esetében, viszont jó hír, hogy évi 20% adójóváírást lehet igénybe venni utána, ami maximum évi 150.000 Ft lehet.
A célzott szolgáltatásként való befizetés azt jelenti, hogy ezt a befizetést nem a tag egyéni számláján írják jóvá, hanem a pénzt először egy speciálisan célzott szolgáltatási számlára utalják át, majd pedig a munkáltató által szabott feltételeknek megfelelően innen fizetik ki a tagoknak. Ez legfőképpen egészségpénztárak és önsegélyező pénztárak esetén érvényes, de a jogszabály nem zárja ki a nyugdíjpénztárakat sem. Persze erről minden egyes pénztár maga dönt, hogy vállalja-e a célzott szolgáltatások nyújtását vagy sem.
Milyen előnyei vannak tehát az önkéntes nyugdíjpénztárnak?
Az önkéntes nyugdíjpénztár nem igényel hatalmas nagy szakértelmet a befektetések terén. Mivel olyan 2-6 már előre összeállított portfólió közül lehet választani, így tulajdonképpen az elején kell jól választanunk és utána már csak a tagdíjat kell fizetnünk. Ez azt jelenti, hogy nem nekünk kell meghatározni az értékpapírok szintjén, hogy mibe fektessünk be és a későbbiekben sem kell aktívan menedzselnünk az értékpapírok összetételét.
Az önkéntes nyugdíjpénztár relatíve olcsónak számít ma a piacon. Hogy miért? Mert például 2020-ban az átlagos 10 éves teljes költségmutató csupán 1,47% vagy például az átlagos 30 éves teljes költségmutató 0,84% volt, ami mindenképpen olcsónak számít.
SZJA-jóváírást lehet igénybe venni utána minden évben, ami az éves befizetések 20%-át jelenti vagy maximálisan 150.000 Ft lehet. A befizetéseket lehet béren kívüli juttatásként kérni a munkáltatótól, amely így cafeteria elemként működik.
Az önkéntes nyugdíjpénztár viszonylag rugalmasnak számít, ami azt jelenti, hogy 10 évig semmiképpen nem ajánlott hozzányúlni, de ezen időszak letelte után rugalmasabbá válik a pénz felvétele.
Érdemes átgondolni és minél előbb lépni, hogy már ma elkezdhessük a takarékoskodást!