2015.05.24. 14:30:14 14287 293

Parlagfű – Gyomnövény vagy gyógynövény?
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Vannak (sajnos elég sokan), akik könnyezve, prüszkölve átkozzák a napot, amikor Észak-Amerikából kontinensünkre került. Mások szerint szuperintelligens, szuperegészséges, „nagylelkű”, de akár ételek, italok alapanyaga is lehet. De mi az igazság a parlagfűvel kapcsolatban?

Virágzó parlagfű - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Virágzó parlagfű

„Amerikából jöttem”

„Mestersége” szempontjából az öreg kontinensen inkább gyomnövényként tartják számon, nagyobb mértékben az 1950-es évek után terjedt el. Napjainkban kicsiny hazánk szinte rekordernek számít a parlagfűvel borított területeket nézve, nagyjából 5 millió hektárral „büszkélkedhetünk”.

Valóban ősi gyógynövény?

Hát, ez részben talán igaz lehet, ám gyógyító hatását nem az európaiak, főleg nem mi, magyarok fedeztük fel. Őshazájában, Észak-Amerikában a belőle készült teát gyomorbetegségek, helyi vérzések ellen alkalmazták, főzetét pedig különböző bőrbetegségek ellen, fejbőr lemosására, illetve a szem és sebek borogatására használták. Rovarcsípésre, gyulladt sebre szétmorzsolt leveleit tették. Teájának összehúzó hatását bélgörcsökre, hányás, székrekedés esetén, valamint láz és mellhártyagyulladás ellen kamatoztatták.

És mi a helyzet nálunk?

Kutatások folynak a parlagfűvel kapcsolatban, sőt, gomba- és baktériumölő hatását már ki is mutatták, melynek köszönhetően bio-növényvédőszerek alapanyaga is lehet. Ám egyéb élettani, egészségünkre gyakorolt hatásáról szóló kísérletekről még nincs igazán hír. Ennek ellenére vannak, akik teáját, vagy a szárított és összetört növény porát, esetleg magát az apróra szelt növényt, illetve leveleit fogyasztják, utóbbit akár szendvicsek ízesítőjeként is. Mindezek ellenére Európában, illetve Magyarországon főként a pollenje által okozott allergiás tünetei miatt hallunk a parlagfűről.

Irtani vagy nem? Ez itt a kérdés!

Ugyan olykor-olykor feltűnnek a parlagfű pozitív élettani hatásait emlegető írások, melyek akár irtásának szükségességét is megkérdőjelezik, ám a könnyes szemek, a nedves orrok, és természetesen a törvények is mind arra sarkallnak minket: irtani, amennyire lehet. Amennyiben inkább gyűjtenénk, mint „pusztítanánk” a parlagfüvet, úgy ezt – az eddigi ismeretek szerint- egészségkárosító hatás nélkül megtehetjük a növény virágzása előtt.

Teaként, porként, illetve „feltétként”, ízesítőként való fogyasztása előtt mindenképp kérjük ki gyógynövényekben jártas szakember véleményét.

Forrás: webbeteg.hu, paramedica.hu

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Nem csóka, hanem csoda – Az articsóka gyógyító titkai

„Csókai csóka, vak varjúcska, Komor kőszál kőlakója…” – ki ne emlékezne Móra Ferenc játékos verssoraira? És ki ne hallaná meg fülében a „csóka” szó zenéjét, ha először találkozik az articsóka névvel? Mert valóban: első hallásra inkább tűnhet madárnak, mint zöldségnek. Azonban az articsóka – a maga tüskés, bogáncsszerű külseje mögött – valóságos táplálkozási és egészségügyi kincsestár. A fészkesvirágzatúak családjába tartozó növény nemcsak a tányérokra kívánkozik, hanem egyre gyakrabban bukkan fel természetgyógyászati ajánlásokban is. Nézzük, mit érdemes még tudnunk erről a különleges növényről.

Viszket, hámlik, pirosodik: mit tehetünk az ekcéma ellen?

Az ekcéma görög eredetű szó, amely hólyagos bőrelváltozásokat jelöl. Orvosi szempontból bőrgyulladásként vagy dermatitisként is emlegetik, és gyakran egyfajta túlérzékenységi reakcióként jelentkezik. Az allergiás bőrtünetek hátterében olyan gyakran használt termékek állnak, mint a parfüm, testápoló, dezodor, körömlakk vagy egyes gyógyszerek. A nikkel, amely sok bizsuban megtalálható, szintén sűrűn bizonyul kiváltó oknak – a becslések szerint minden tizedik nő érzékeny rá. Mit érdemes még tudnunk az ekcémáról?

Ízes élet vagy egészségügyi kockázat? A só kettős arca

A hosszú történelmi múlttal rendelkező sót élelmiszer tartósítás és ételízesítés céljából már régóta használják. A 40 százalék nátrium, 60 százalék kloridot tartalmazó alapvető étrendbeli nátriumforrásként szolgáló só (NaCl) néhány változatát – így az asztali sót is– különféle kémiai elemekkel, nyomelemekkel és ásványi anyagokkal dúsítanak, mint a jód, vas és a folsav. A test alapvető funkcióihoz nélkülözhetetlen a nátrium megléte, mellyel biztosítani tudja az idegrendszeri egészséget, a megfelelő izomműködést, valamint a tápanyag-felszívódást.