Sértő bejegyzések a közösségi médiában - van rá jogorvoslat
Ma Magyarországon az internethasználók 90%-a regisztrált valamely közösségi portálon és 80%-uk legalább havonta ellenőrzi profilját. Ezeken az oldalakon nemcsak a közeli barátaink, hanem akár kevésbé kedves ismerősök is hozzászólhatnak, véleményt nyilváníthatnak. Milyen eszközök vannak a kezünkben egy-egy sértő bejegyzés ellen?
Nem kérdés, a közösségi oldalakon - azonnali kontroll nélkül - bárki, bárhol, bármikor, bárkiről és bármiről megoszthatja véleményét. Mit tehetünk tehát akkor, ha valamelyik közösségi portálon egy rólunk szóló, sértő megnyilvánulással szembesülünk?
A hatályos jogszabályi előírások alapján a véleménynyilvánítás szabadsága az alapvető szabadságjogok közé tartozik, amely jogosultság korlátozására csak a szükségesség és arányosság követelményének megtartása mellett kerülhet sor. Figyelemmel arra, hogy valamely hozzászólással kapcsolatos fellépésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha a korlátozás szükségessége megfelelő igazolást nyer, így első lépésként mindenképpen érdemes tisztázni, hogy a szóban forgó megnyilvánulás jogsértőnek tekinthető-e.
Jelen esetben - a polgári jogi lehetőségek terén maradva - első sorban a jó hírnév, illetve a becsület megsértésének megvalósulását érdemes megvizsgálni.
A Polgári Törvénykönyv értelmében a becsület megsértését jelenti különösen a társadalmi megítélésünk hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás, amely cselekmény általában egy pejoratív jellegű, vagy trágár kifejezéseket tartalmazó sértő kijelentésben ismerhető fel. A jó hírnév megsértéséről beszélünk abban az esetben, ha valaki másról sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy valós tény hamis színben tüntet fel.
Fontos kiemelnünk, hogy a fent megjelölt cselekmények megvalósulásának valamennyi esetben feltétele, hogy az adott közlés megfelelő nyilvánosság előtt jelenjen meg, tehát a jó hírnév, vagy becsület megsértésére egy, kizárólag két személy közötti levelezés vonatkozásában hivatkozni már nem lehet.
Ha a fentiek alapján megállapítást nyer, hogy az általunk sérelmezett hozzászólás jogsértőnek minősül, első lépésként - a számunkra hátrányos közlés mielőbbi eltávolítása érdekében - valamennyi esetben érdemes az adott csoport, vagy fórum moderátorához, illetve alapítójához fordulni, vagy szükség esetén közvetlenül az adott közösségi portál hasonló esetekkel kapcsolatos bejelentések számára nyitva tartott felületén panaszt tenni a sértő megnyilvánulásra. Természetesen a fenti cselekményekkel egyidejűleg célszerű személyes üzenetben is megkeresni az adott kijelentést rögzítő személyt és felhívni a jogszabályt sértő állapot megszüntetésére.
Ha a fenti kísérletek nem vezetnek eredményre, illetve ha az adott személy által tett a hasonló típusú jogsértések rendszeressé válnak, érdemes figyelembe venni a rendelkezésünkre álló jogi lehetőségeket.
A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy egy hasonló helyzetben - a korábban részletezett jogsértő magatartás felróható jellegétől függetlenül - kérhetjük a bíróságtól a jogsértés tényének bírói megállapítását, a jogsértő bejegyzés törlését, a további jogsértéstől való eltiltást, illetve megfelelő nyilvánosság előtti - például ugyanazon oldalon való - elégtétel adását. Kiemelendő továbbá, hogy amennyiben a jogsértő megnyilvánulásra felróható módon került sor, abban az esetben az eset összes körülményeitől függően akár kártérítés, vagy sérelemdíj megfizetésére is igényt tarthatunk.
Természetesen a jogi eljárás megindítása előtt - mint minden esetben - érdemes az adott szakterületet ismerő jogi képviselővel konzultálni!
dr. Csapó Szandra
Forrás: DAS
