Te is megosztod ezeket a képeket? A sharenting veszélyei
A sharenting azt jelenti, hogy a szülők/nagyszülők az online térben folyamatosan posztolnak kiskorú gyermekeikről képeket, videókat és egyéb tartalmakat. Ez a jelenség gyakran jár együtt a túl posztolással, aminek a veszélyeivel sokan nem is számolnak. Milyen lehetséges kockázatokról beszélhetünk ebben az esetben?
Susan Albers pszichológus több olyan esetről is beszámolt, amikor különösen a tinédzserek megjegyzik, hogy kellemetlenül érintette őket az, mikor a szüleik információkat osztottak meg róluk a közösségi média felületeken. Mindez hosszú távon negatív érzelmi hatást válthat ki a gyerekekből. Bármilyen tiszta indíttatásról is beszélünk az információmegosztó szülő részéről, mégis nemkívánatos következményekkel járhat, hiszen negatívan befolyásolhatja a gyermek magánéletét, biztonságát, mentális egészségét, kapcsolatait, valamint a jövőbeli kilátásait. Nem beszélve arról, hogy ez megronthatja a szülő-gyermek kapcsolatot is. Éppen ezért mindenkinek fel kell ismernie azt, hogy a közösségi média használata révén mikor léphet át egy bizonyos határt.
A felmérések egyelőre arra engednek következtetni, hogy ezek az online „határátlépések” gyakorinak bizonyulnak. Egy 2015-os tanulmányból kiderült, hogy a közösségi médiát használó szülők 74 százaléka tudott a környezetében legalább egy olyan szülőről, aki túlzásba vitte a gyermekeiről szóló tartalmak megosztását. 56 százalékuk arról számolt be, hogy a gyermekről kínos információk kerültek megosztásra, vagy olyan részletek kerültek a nyilvánosság elé, amelyekből például kiderült a gyermek pontos és aktuális tartózkodási helye. Mások viszont a nem megfelelő képek és tartalmak miatt emeltek szót. Albers szerint a megosztási trend az elmúlt években megnövekedett.
Vannak olyan megosztások, amelyekről sokan úgy vélekednek, hogy ártalmatlanok, azonban nem minden esetben tekinthetők annak. Ilyenek lehetnek: a „büszke vagyok a gyermekemre” kategóriájú fényképmegosztások és videófelvételek, ártatlan tréfákat megörökítő fotók, egészségügyi állapotról szóló dokumentumok, esetleg röntgenfelvételek.
Előfordul, hogy amit a szülő „cukinak” vél, az a tinédzser szemszögéből leginkább a „ciki” kategóriába kéredzkedik be. A Health Cleveland Clinic szakértői a sharenting kapcsán javasolják a tudatos közösségi média használatot. Mindez azzal is együtt jár, hogy minden megosztásra szánt tartalom előtt tegyük fel a következő kérdéseket: miért akarom megosztani ezt a tartalmat? A gyermekem felnőtt korában méltányolni fogja a róla korábban megosztott képet? Eltávolításra kerültek a személyes és kényes adatok, amik esetleg veszélyeztethetik a kiskorú biztonságát? Felhasználhatja ezeket a tartalmakat egy idegen szemlélő a gyermek ártalmára? Érdemes emlékeztetnünk magunkat arra, hogy a közösségi média bármilyen vonzó felület is, megvannak a maga sajátos veszélyei.
