2015.03.09. 08:00:00 8263 166

Tippek 13 pontban a konyhai balesetek megelőzéséhez!
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

A statisztikák szerint a háztartásokban a legtöbb baleset a konyhában történik. A lehetséges baleseteknek több típusa is lehet. Mi most a teljesség igénye nélkül összefoglaltunk azonban pár tippet, mire érdemes odafigyelni a konyhában.

Főzés a konyhában - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Főzés a konyhában
  1. A sütés és főzés során lehetőség szerint nyissuk ki a konyhai ablakot, még akkor is, ha hideg tél van. Ez főleg akkor fontos, ha gáztűzhelyt használunk, hiszen a főzés során termelődő szén-dioxid túl nagy mennyiségben életveszélyes lehet. Lehetőség szerint teljesen nyitható ablak legyen a konyhában is.
  2. A gázt, ha már nem használjuk, kapcsoljuk ki. Ugyan így a villanytűzhelyt is. Így nem csak az égési veszélyt akadályozzuk meg, de spórolhatunk az energiával is.
  3. Az elektromos konyhai kisgépeket csúszásmentesen, száraz felületen használjuk.
  4. A darálók, aprítók használata során nem szabad a munkafolyamatot kézzel gyorsítani (pl. darálóba nem toljuk az aprítanivalót kézzel).
  5. Használat után a kisgépeket azonnal áramtalanítani kell. Kihúzásnál a gép csatlakozódugóját kell megfogni és kihúzni. A vezetéket megrántani nem szabad.
  6. Gyerekek csak akkor segítsenek a konyhai feladatokban, ha már biztonsággal kezelik a kisgépeket, de akkor is kizárólag szülői felügyelet mellett.
  7. Figyeljünk a konyha tisztaságára. A padlóra leeső ételdarabok, vagy lecsepegő folyadékok csúszás, és baleset veszélyesek.
  8. A tűzhelyre helyezett nyeles edényeket úgy használjuk, hogy a nyele ne lógjon túl a tűzhely szélénél. A kilógó nyelekbe beleütközhetünk, és könnyen leforrázhatjuk magunkat.
  9. A fedővel ellátott edényeket óvatosan emeljük le. Legjobb, ha csak résnyire emeljük fel egy oldalon, közben a fejünket eltartjuk a felcsapó gőz irányától. - Praktikus, ha üvegfedővel ellátott edényekben és lábosokban főzünk, hiszen így folyamatosan szemmel tarthatjuk a készülő ételt, és nem kell pánikszerűen emelgetni a fedőt.
  10. A magas fokra felhevült tepsikhez és edényekhez sütőkesztyűvel nyúljunk csak, így elkerülhető a kéz megégése, felhólyagosodása.
  11. További praktikus tanács, hogy az étel mennyiségének megfelelő méretű lábosokat használjunk. A túl nagy lábosokban tovább tart a kis mennyiségű étel elkészítése.
  12. Gáztűzhely esetében a gázláng ne érjen túl lehetőség szerint az edény oldalán, mert így már a levegőt is melegíti, nem csak az ételt.
  13. Ruháinkra vigyázzunk úgy, hogy kötényt használunk.

Írta: Hadarik Rita, http://www.ritakonyhaja.hu

Forrás: delimano.hu

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Rizottó, a húsvét sztárja – Hogy tessék?

Az egyszerűbb néha tényleg nagyszerűbb! Minden évben vért izzadva próbáljuk lenyűgözni a családot egy ellenállhatatlan menüsorral az éppen aktuális ünnepen, hosszú munkaórákat áldozunk fel a legtökéletesebb fogás oltárán. Pedig van, hogy egy hétköznapi finomság lesz a tuti befutó. Mondjuk, a rizottó!

Nem csóka, hanem csoda – Az articsóka gyógyító titkai

„Csókai csóka, vak varjúcska, Komor kőszál kőlakója…” – ki ne emlékezne Móra Ferenc játékos verssoraira? És ki ne hallaná meg fülében a „csóka” szó zenéjét, ha először találkozik az articsóka névvel? Mert valóban: első hallásra inkább tűnhet madárnak, mint zöldségnek. Azonban az articsóka – a maga tüskés, bogáncsszerű külseje mögött – valóságos táplálkozási és egészségügyi kincsestár. A fészkesvirágzatúak családjába tartozó növény nemcsak a tányérokra kívánkozik, hanem egyre gyakrabban bukkan fel természetgyógyászati ajánlásokban is. Nézzük, mit érdemes még tudnunk erről a különleges növényről.

Ízes élet vagy egészségügyi kockázat? A só kettős arca

A hosszú történelmi múlttal rendelkező sót élelmiszer tartósítás és ételízesítés céljából már régóta használják. A 40 százalék nátrium, 60 százalék kloridot tartalmazó alapvető étrendbeli nátriumforrásként szolgáló só (NaCl) néhány változatát – így az asztali sót is– különféle kémiai elemekkel, nyomelemekkel és ásványi anyagokkal dúsítanak, mint a jód, vas és a folsav. A test alapvető funkcióihoz nélkülözhetetlen a nátrium megléte, mellyel biztosítani tudja az idegrendszeri egészséget, a megfelelő izomműködést, valamint a tápanyag-felszívódást.