Vészhelyzet? Tervezz és reagálj időben!
Vészhelyzetek ugyan rendkívül ritkán adódnak az életünkben, de ha bele sem gondolunk abba, hogy mi fenyegethet bennünket, csak még sérülékenyebbek leszünk. Sokszor figyelmeztetnek minket, hogy baj is történhet velünk, sokan mégis úgy gondolják, ilyesmi csakis a szomszédot fenyegeti. Természetesen a legjobb, ha pozitívan állunk hozzá az eseményekhez, de nem árt tudni hogyan reagáljunk, ha az életünk függ ettől.
Az első és legfontosabb az, hogy ne essünk pánikba! Viccesnek tűnhet felidézve néhány vígjáték jeleneteit, amikor elkiáltja magát a főszereplő, hogy: “Baj van, de senki ne essen pánikba!” Erre mindenki sikítozva menekül és egymást tapossák. A valóságban ez a szituáció viszont egyáltalán nem ilyen kacagtató. A legelső veszélyforrás vészhelyzet esetében, ha tömegben vagyunk és az emberek pánikból reagálnak és cselekednek. Ha nem szeretnénk ennek a helyzetnek az áldozataivá válni a legfontosabb, hogy valóban ne essünk pánikba.
Persze, könnyű ezt mondani. Hogyan tegyük? Természetesen a legelső hirtelen rémület után, ami óhatatlan, próbáljuk lecsillapítani a légzésünket és irányítsuk a figyelmünket a megoldásra. Mérjük fel a helyzetet és a lehetséges menekülési útvonalakat. Semmiképp ne kerüljünk a pánikoló tömeg sűrűjébe. Amint lehet mentsük magunkat, hogy ha teljesen higgadtan tudunk cselekedni, akkor segíthessünk másoknak.
Amennyiben autóval indulunk hosszabb útra, vagy erdei túrára készülünk, mindenképp állítsunk össze magunknak egy kisebb túlélő csomagot. Elsősegély alapfelszerelésen kívül érdemes betenni ide egy speciális hővédő fóliát, vagy ha ilyen nem áll rendelkezésünkre, akkor egy vékonyabb polar takarót. Víz és csokoládé mindig legyen a csomagban, ha télen indulunk útnak, akkor tea és rum sem árt, ha van nálunk. Zseblámpa, gyufa és svájci bicska se maradjon ki. Ha még valami nagyon fontos eszünkbe jut és befér, akkor nyugodtan tegyük el. Ha már ezek az alapvető dolgok nálunk vannak, nagyobb az esély a túlélésre.
Az autónkban legyen egy kisebb doboz a vészhelyzeti eszközökkel megtöltve. Ha baleset ér bennünket és nem tudunk kijutni az autóból, akkor jól jöhet egy kisebb kalapács, hogy betörjük az ablakot. A bicska jól jön, ha nem tudunk kiszabadulni a biztonsági öv szorításából. Egy vontató kötél és egy sima, vastag és erős kötél mindenképp legyen, illetve egy-két pár munkáskesztyű. Erős fényű zseblámpa, pót akkumulátor, bikázó, és pót fényszóró égők is jó jöhetnek, illetve az sem árt, ha van nálunk néhány pót elem, az elemmel működő eszközökhöz.
Ehhez kapcsolódik a következő tipp. A telefonunk, laptopunk, tabletünk mindig legyen feltöltve indulás előtt. Lehetőleg rendelkezzünk mobilnettel is. Igyekezzünk hosszabb útra úgy elindulni, hogy minden eszközünkhöz legyen nálunk pót akkumulátor, elem, illetve feltöltő eszköz, és egy power bank is, ami ugyancsak feltöltött állapotban lehet csak hasznunkra vészhelyzetben. Horrorfilmbe illő az, amikor a telefonunkat vészhelyzeti hívásra szeretnénk használni, de pont akkor merül le. Mindenképp érdemes ezt elkerülni.
Az utolsó tippünk az, hogy minden lehetőségre készülj fel agyban előre. Bárhol vagy, rendezvényen, koncerten, moziban, buliban, kiránduláson, sétahajón, autóban, buszon, repülőn, gondold csak végig nyugodtan, hogy mi rossz történhet veled és a hozzátartozóiddal, abban a helyzetben, amiben éppen vagytok. Ez nem "vészmadárság”.. Bizonyított tény például, hogy repülőbaleseteket olyan utasok éltek túl, akik odafigyeltek a légiutas kísérő repülés előtti vészhelyzeti bemutatójára. Pontosan tudták mit kell tenniük. Ha fejben felméred a terepet és elképzeled előre a menekülési lehetőségeket, az megnyugtat. Tervezel és felkészülsz.
Én egy Márton-napi rendezvényen a nagy tábortűz közelében megbokrosodott lovak miatt aggódtam nagyon. Az ünneplő tömeg erre nem figyelt fel, de nekem azonnal feltűnt, hogy a lovak mennyire nyugtalanok. Nem szóltam a kislányomnak semmit, nehogy megijesszem. Óvatosan felmértem a terepet és olyan helyre tereltem őt, ahol nem állnak mögöttünk. Ugrásra, rohanásra készen álltam mögötte, mellette, fogtam a kezét, nem is eresztettem el. Végig a lovakat figyeltem, ha ki akarnának törni ijedtükben, azonnal lássam milyen irányba teszik ezt, hogy menekülhessünk. Nem történt nagyobb baj, szerencsére, de ez a rendezőknek is nyugtalanságra adott okot, így a következő évi rendezvényt már lovak nélkül bonyolították le.
