Ahogy a klímaváltozás egyre égetőbb problémává válik, egyes országok példamutató módon állnak hozzá a fenntartható életmódhoz. De melyek ezek a népek, és miért emelkednek ki? Nézzük meg, hogyan alakították ki a világ legkörnyezettudatosabb társadalmait.
A Széchenyi-díjas magyar biokémikus, etológus Csányi Vilmos egy alkalommal arról beszélt, hogy minél fejlettebbé, komplexebbé válnak a kultúrák, annál több lépés szükséges ahhoz, hogy egy-egy feladatot elvégezzünk. Az ételkészítés kapcsán rámutatott arra, hogy amikor az őseink elkaptak egy nyulat, egyszerűen széttépték a saját két kezükkel az állatot, és nyersen kebelezték be a húst. A táplálkozáskultúra fejlődésével azonban többszakaszossá és többeszközössé vált az ételfeldolgozás folyamata. A nyulat már pácoljuk, fűszerezzük, kenegetjük, elektromos tűzön sütjük, tálaljuk és az étkezési etikett szabályait szem előtt tartva fogyasztjuk el. Ám a probléma nem itt kezdődik…
A házi komposztálás egy fenntartható, környezetbarát módszer, amely lehetővé teszi a szerves hulladék újrahasznosítását és tápanyagokban gazdag talaj előállítását. Nemcsak csökkenthetjük vele a háztartási hulladék mennyiségét, hanem a kertünk növényeit is egészségesebbé és életerősebbé tehetjük. Mutatjuk, hogyan kezdhetjük el a komposztálást otthon, és miképp tarthatjuk fenn ezt a hasznos szokást.
A legélhetőbb városok listáján legtöbb alkalommal dobogós helyhez jutó Bécs, legutóbb a dinamikusan fejlődő távhűtő központjával hívta fel magára a figyelmet. A Wien Energie eddig magáénak tudhatja a legnagyobb és legerősebb távhűtésre specializált központot, mely a bécsi főpályaudvaron helyezkedik el. Vajon milyen, az ehhez hasonló technológiai vívmányok segíthetnek bennünket abban, hogy elviselhetőbbé tehessük a mostani, és várhatóan a jövőbeli forróságot?
A klímaváltozás jelentős hatást gyakorol a világ mezőgazdaságára, a környezeti változások együttesen további tartós élelmiszer-inflációt okozhatnak a jövőben, amelyet adaptációval, a mezőgazdasági öntözési rendszerek korszerűsítésével, új stressztűrő növényfajták nemesítésével, továbbá precíziós eszközökkel lehet kivédeni - írta az MCC Klímapolitikai Intézet kutatója friss cikkében.
A tudatosság a vásárlás tekintetében is mérvadónak bizonyul, melynek érvényesítése nagy eséllyel idézhet elő pozitív társadalmi, környezeti, gazdasági és egyéni hatásokat. A tudatos fogyasztásként vagy etikus fogyasztói magatartásként ugyancsak ismertté vált fogalom arra ösztönzi az embereket, hogy átgondoltabb vásárlói döntéseket hozzanak. Mindemellett kulcsfontosságú az is, hogy ezzel a hozzáállással előtérbe kerüljön a fenntarthatóság, az úgynevezett fair trade áruk vásárlása, vagyis a méltányos kereskedelem is.
Már mémek is készültek a palackokra rögzített kupakok megoldásáról, ami sokak szerint rendkívül bosszantónak bizonyul. De vajon mi ezzel a cél? Az alábbiakban ezt a kérdést igyekszünk megvizsgálni.
A nemzetközi fejlesztési program (UNDP) 2024 januárjában az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás elengedhetetlenségére hívta fel a figyelmet. Bizonyos intézkedések megtételét azért tartja kulcsfontosságúnak, hogy mindezekkel csökkentsük e drámai változásokkal szembeni sebezhetőségünket. Az elmúlt években tapasztalt szélsőséges időjárás, a tengerszint emelkedése egyre sürgetőbbé tette a lépések megtételét. Mi most azt igyekszünk körbejárni, hogy egyénenként, saját környezetünkben, otthonainkban, mit tehetünk a klímaváltozás elleni védelem érdekében, illetve a folyamat megfékezésében.
A műanyag ma már oly erőteljesen beépült az élet minden szegletébe, hogy egyelőre a tudományos-fantasztikus alkotásokban tudnánk elképzelni a tökéletesen műanyag mentessé formált világot. Talán maga a legendás rockzenész, John Lennon is beleszőné „Imagine” című ikonikus dalába, hogy képzeljünk el egy szintetikus anyagok nélküli, tiszta életet. Elképzelhető? Valóban akarjuk? Megéri? Ezekre a kérdésekre keresünk válaszlehetőségeket.
A fenntarthatóság fő üzenete abban rejlik, hogy a jelen szükségleteinek kielégítése ne veszélyeztesse a jövő nemzedékeinek társadalmi, környezeti és gazdasági lehetőségeit. Az elkövetkező néhány mondatban azt igyekszünk körbejárni, hogy miért szükséges az öltözködés és a divat kapcsán is jobban törekednünk a fenntarthatóságra.
A hulladék globális problémává terebélyesedett az elmúlt évek során, melynek csökkentése mindannyiunk érdeke. A pazarlás, amit a régiek hírből is alig ismertek, mára már mindennapos rutinná vált. Rengeteget pazarlunk: a „vedd meg, mert megérdemled”, valamint a „használd és dobd el” romboló elvek és magatartások mentén. A nemzetközi hulladékcsökkentő erőfeszítéseken túl egyénenként is érdemes megtennünk a szükséges lépéseket. De hogyan kezdjük el mindezt?
A Világgazdasági Fórum szerint a világ vízkészlete válságos helyzetbe került, mely erőteljesen összefonódik bolygónk természeti tőkéjének kimerülésével. Nem beszélve az egyre kiszámíthatatlanabbá formálódott csapadékmintáról, a kritikus ütemben zsugorodó jégtakarókról, az egyre sűrűbben jelentkező áradásokról és aszályokról, az emelkedő hőmérséklet által megzavart teljes globális vízciklusról. Érthető, ha felmerül a kérdés: hogy állunk ma Magyarországon a vízkészlet kérdésével és a vízminőséggel? Biztonsággal ihatjuk-e a csapból folyó vizet?
A fogyasztói társadalomban elárasztanak bennünket az egyszer használatos műanyaghulladékok. A kényelemért nagy árat kell fizetnie a környezetünknek, az élővilágnak. Szerencsére azonban egyre több környezettudatos ember törekszik olyan életmódosító lépéseket tenni, melyek több szempontból is jótékonynak tekinthetőek.
A 21. században a saját gépjármű birtoklása kitüntetett helyet foglalt el az emberek életében. Az autó azon kevés modernkori találmány közé sorolható, amely gyökeresen átformálta, átrendezte az életünket. Erőteljes befolyást gyakorol(t) mind az egyének életvitelére, mind pedig a gazdaságra. A kezdetben csak néhány kiváltságos számára megengedhető automobilok idővel futószalagon gyártott, megfizethetővé vált termékekként vittek korábban elképzelhetetlen kényelmet sokak életébe. Mennyire nőttek hozzánk ezek a „fém retikülök”?
Szeretjük a mosógépből kivett, frissen mosott ruha illatát, tapintását. Tételezzük fel, hogy ezt minden mosás után „átéljük”, mert nem áll a dobban órákig a már tiszta ruha, nem felejtettünk öblítőt beletölteni a tartálya, vagyis bocsánat, a tisztán tartott tartályba. Vagyis minden apró hibát elkerültünk, amivel csökkenthetjük a gépünk hatékonyságát!
Az étkezési kultúra megváltoztatása segítheti a fenntarthatóságot a WWF legfrissebb, Közép-Európában végzett felmérése szerint.
Már az iskolapadban megtanuljuk, hogy a bolygónk felszínének jelentős részét – pontosabban 71 százalékát – víz borítja. Ennek tudatában gyakran találkozhatunk a vízkészlettel kapcsolatos optimista megnyilvánulásokkal. Viszont a történethez az is hozzátartozik, hogy a Föld vízkészletének mindösszesen 2,5 százaléka édesvíz.
Országosan több mint 1400 ponton mintegy 1800 visszaváltó automatát telepített a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. január elejére, a boltokban fokozatosan jelennek meg azok a palackok, dobozok, üvegek, amelyeken logó jelöli a visszaválthatóságot.
A könyvekben és filmalkotásokban a világvége témája mindig lebilincseli az érdeklődőket. Ám az elmúlt évek járványokban és természeti csapásokban sem szűkölködő időszaka sokak figyelmét terelte erre a kérdésre. Kétségtelenül egy olyan témáról van szó ez esetben, mely a laikusoktól kezdve a tudós közegig mindenki fantáziáját megmozgatja.
Pusztítjuk a környezetünket. Az esetek többségében ez a romboló magatartásunk meglehet, nem szándékos, mégis nem szükséges kutatásokat végeznünk ahhoz, hogy észrevegyük a negatív utóhatásokat. Pedig a levegő, a víz, a természeti erőforrások, az élőlények mindannyiunk felelőssége alá tartoznak. Bolygónk népességének gyarapodása egyértelműen magával hozza a megnövekedett igényeket is. Egyre több erdőt irtunk ki annak érdekében, hogy növényeket ültessünk, legelőket biztosítsunk az állatoknak. Nem beszélve a ma már nem luxus eszközként kezelt gépjárművek károsanyag-kibocsátásáról, és a globális felmelegedés egyre erőteljesebbé válásáról.