Ismerős, ugye? Csak sokszor magunknak sem valljuk be: ha valaki terel, eltűnik, tőmondatokban válaszol, vagy csak akkor bukkan elő, amikor éppen úgy tartja kedve, az elég egyértelmű jel arra, hogy nem vagy olyan fontos számára, mint amennyire te azt szeretnéd.
Én ezt jobban tudom, vagy máshogy, de semmiképpen sem csinálnám úgy, mint te! …és itt jönnek a problémák. Gyakran találkozhatunk olyan helyzetekkel, ahol különböző korosztályok dolgoznak együtt: a Baby Boomertől a Z-generációig, a munkavállalók más-más életkorokban és tapasztalattal érkeznek. Míg ez változatos gondolkodást és ötleteket hozhat a csapatba, a generációs különbségek kihívások elé is állíthatják a munkafolyamatokat. Hogyan érhetjük el a zökkenőmentes és hatékony együttműködést? Íme néhány tipp, miképpen alakíthatjuk át a sokszínűséget előnyünkre.
Biztosan te is ismered a két típust: akinek be nem áll a szája, és gyakorlatilag azt sem kérdezi meg, hogy veled mi van, illetve, aki annyira halkszavú, hogy harapófogóval kell kihúzni belőle minden mondatot. No, de milyen a jó beszélgetőtárs? ….valahol a kettő között lenne az ideális. Plusz legyen vicces, nyitott, érdeklődő, stb, stb. Az lesz a legjobb, ha kicsit körbejárjuk a témát bővebben!
Sok párkapcsolatban élő ember számára ismerős helyzet, hogy a mindennapi rohanás, a stressz vagy a kezdeti heves érzelmekkel átitatott hétköznapok ellaposodása következtében, az érdemi kommunikáció meglehetősen lecsökken. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy míg az egyik fél észre sem veszi a problémát, addig a másik magányosnak érzi magát egy olyan viszonyban, amely valaha bizalmon és közös célokon alapult. A jó hír, hogy ha mindkét félben élnek még érzelmek és a szándék a változásra, a folyamat visszafordítható.
Nemcsak játékos természetük és akrobatikus mozdulataik, hanem rendkívüli intelligenciájuk is ámulatba ejtő. A delfinek, ezek a kecses tengeri emlősök bizony több szempontból is közelebb állnak hozzánk, mint azt elsőre gondolnánk.
„Bezzeg én a te korodban” – ugye megvannak ezek a mondatok? Karácsony idején az emelkedett hangulat mellett elérkeznek „kötelező” találkozások is, amelyeket nem mindig várunk tárt karokkal. Ki ne ismerné azt a távoli nagynénit vagy kíváncsi unokatestvért, aki mindenkinél mindent jobban tud, és ezt bőszen hangoztatja is az asztal mellett? Vagy azt a rokont, aki élcelődő megjegyzéseivel pillanatok alatt elrontja a hangulatot? Hogyan kezeljük őket úgy, hogy közben megőrizzük a belső békénket és az év vége varázsát?
Rohamléptekkel közeledik a vállalati karácsonyi partik időszaka, ahol legyünk őszinték, történnek időnként váratlan dolgok… és most nem feltétlenül arra gondolunk, hogy bejelentik az évvégi bónuszt! A különleges légkör gyakran megkönnyíti a kapcsolatok elmélyülését – olykor azonban ez a lazaság túl messzire megy. Mi történik, ha egy kollégánk a negyedik koktélja után szerelmet vall nekünk, miközben mi továbbra is kizárólag csupán munkatársi viszonyban szeretnénk állni vele? Hogyan kezeljük a helyzetet úgy, hogy ne sértsük meg őt?
„Rossz szomszédság, török átok” – tartja a mondás. És valóban van alapja! Elképesztően megkeserítheti az életet, ha rossz viszonyban vagyunk a mellettünk élőkkel. Az állandó viszálykodás és szócsaták totál kikészíthetik még a legbékésebb természetűeket is. Hogyan tudjuk ezeket megelőzni, vagy, ha már kialakult a konfliktus, a megoldás reményében, hogy lehet kedvesen közeledni még a legkibírhatatlanabbak felé is? Nézzünk pár ötletet!
Az internet a kommunikáció és az információcsere végtelen lehetőségét kínálja, olyasfajta technológiai robbanáson mentünk át az elmúlt években, évtizedekben, hogyha őseink visszajönnének, valószínűleg csak kapkodnák a fejüket… Az innováció hatalmas dolog, ugyanakkor az elektronikus platformokon történő párbeszéd gyakran félreértések és konfliktusok melegágya is lehet.
Egy dolog fix: a változás! … és ez mennyire igaz. Életünk folyamatosan formálódik, új utakra érkezünk, más-más megmérettetések várnak ránk, amelyekhez ahányan vagyunk, annyiféleképpen viszonyulunk. Vannak, akik szeretik az ilyen helyzeteket, és vannak, akik tartanak tőlük. Legyen szó egy új munkahelyről, egy közös költözésről vagy akár a gyermekvállalás gondolatáról: mind-mind kihívást jelenthetnek. A változás izgalmas lehet, de gyakran bizonytalanságot és stresszt is kivált, ami próbára teheti a kapcsolatot. Azonban, ha a pár mindkét tagja képes együttműködni, alkalmazkodni, és közös célokat kitűzni, akkor a mérföldkövek erősebbé és összetartóbbá tehetik őket.
… tartja a mondás. Tényleg így van? Bizony, olykor a lehető legjobb választás! A csend időnként bölcsebb és hatékonyabb döntés lehet, mint a kimondott szó. Miért érdemes bizonyos helyzetekben inkább csendben maradni?
Azt kapod, amit adsz! …sokszor halljuk ezt a mondatot, és van benne igazság. Biztosan olvastál már az asszertív kommunikációról. Azonban arról, hogy mit is jelent a gyakorlatban, még nem biztos, hogy eleget. Pedig magunk és mások miatt is érdemes elsajátítani! Mert amikor alkalmazzuk, erőszakmentesen, de magabiztosan és világosan képviseljük saját véleményünket és érdekeinket, úgy kommunikálva, hogy nem sértünk meg másokat, és mi sem viselkedünk túlzottan alárendeltként.
A klasszikus szónoklattanban, ékesszólástanban, avagy más elnevezéssel a retorikában az érvelés egy állítás, álláspont igazolását jelöli, amely az előkészítés vagy bevezetés, valamint az ismertetés vagy álláspont előadás lépéseire építkezik. Az érvelő elsődleges célja itt a téma alapos körbejárásával való meggyőzés, ennek pedig optimális esetben érzelem- és indulatmentesnek, logikusan feltártnak kell lennie.
Szinte napi rendszerességgel szembe találjuk magunkat eltérő véleményekkel, különféle szükségletekkel, életszemléletekkel, kommunikációs stílusokkal és igényekkel. Mindezek pedig a különbözőségeink mellett a fejlődési lehetőségeinkre is rámutatnak. Nincs egy konfliktusoktól tökéletesen megtisztult emberi élet sem…
Az egyének kommunikációját erőteljesen meghatározza a kulturális környezetük, így az információcserének számos típusa létezik. Az is gyakran előfordul, hogy bár mindenkinek van egy „uralkodó” kommunikációs stílusa, bizonyos helyzetek és körülmények arra ösztönzik, hogy ideiglenesen egy, a megszokottól eltérő módon nyilvánuljon meg.
Testünknek külön nyelve van, ami hangok és szavak nélkülisége ellenére is jelentőségteljes. A nem szavakkal közölt kommunikációs módok között élen járnak a gesztusok, a testtartás, a mimika, a szemkontaktus és a testtartás. Ezek alátámaszthatják vagy épp ellenkezőleg: érvényteleníthetik a verbálisan átadott üzenetközvetítéseket. Hitelesíthetik vagy hitelteleníthetik, hangsúlyozhatják vagy súlytalanná formálhatják mindazt, ami a szóbeli közlés során elhangzott.
Van ez a Fortnite nevű videójáték, mellyel néhány évvel ezelőtt rukkolt elő a nagynevű Epic Games videójáték- és szoftverfejlesztő cég. És, ami világszerte egyre több szülőt kerget az őrületbe, mivel a gyerekek körében valóságos játékbirodalombeli Szent Grálként funkcionál.
A tapintatosság alapfeltétele az emberek közötti kapcsolatoknak. Ilyenkor „zsigerből” ráérzünk arra, hogy bármennyire is leküzdhetetlen bennünk a vélelmezés vágya és ereje, mégsem beszélünk kényes, megosztó, fájdalmat, feszültséget okozó kérdésekről egy társaságban. Ez közel sem azt jelenti, hogy nem nyilváníthatjuk ki a véleményünket (sőt, bizonyos esetben maga a hallgatás, a passzív, „szemlélődő” közösségi lét lehet a problémák és konfliktusok fő kiváltója), hanem azt, hogy nem mindegy, milyen megfogalmazásban, hangvétellel, közegben, atmoszférában tesszük mindezt.
A legjobb szándék ellenére is történnek kommunikációs félreértések, félrehallások a mindennapokban. A „szedd össze a gondolataidat, és csupán azt követően szólalj meg” jellegű tanácsok és elhatározások betartása közepette is belegabalyodunk néhány előre nem látott (pár)beszéd alapú nézeteltérésbe.
A nyelv a gondolatok, érzések kifejezésének nélkülözhetetlen eszköze. Ezzel az eszközzel teremtjük meg és ápoljuk a kapcsolatainkat, kérünk, társalgunk, tanulunk. Enélkül mindennapi párbeszédeink megvalósíthatatlan álmokként hevernének szíveink mélyén. De vajon észleljük-e a különbséget a férfi és női kommunikáció szintjén?