Életünk egyik leghasznosabb készsége: a pontos és világos érvelés
A klasszikus szónoklattanban, ékesszólástanban, avagy más elnevezéssel a retorikában az érvelés egy állítás, álláspont igazolását jelöli, amely az előkészítés vagy bevezetés, valamint az ismertetés vagy álláspont előadás lépéseire építkezik. Az érvelő elsődleges célja itt a téma alapos körbejárásával való meggyőzés, ennek pedig optimális esetben érzelem- és indulatmentesnek, logikusan feltártnak kell lennie.
Fontos azonban megjegyezni, hogy az érvelés nem csupán a gondos felkészülést megelőző szónoki előadások során érvényesülhet, hanem a mindennapokban is, ahol a higgadt, logikus érvek gyakran mentőövként szolgálhatnak bennünket. Mi több, a hétköznapi interakciók szinte kifogyhatatlan lehetőséget, ha úgy tetszik: terepet kínálnak arra, hogy gyakoroljuk az érvelés művészetét.
Egyet már most érdemes megjegyezni, mégpedig azt, hogy az érveléssel gyakran kéz a kézben járó vita nem egyenlő a hétköznapi értelemben vett vitatkozással. Míg a vita esetében a megoldás, a megállapodás, a cél felé irányulás a fő mozgatórugó, addig a vitatkozás erősen érzelem- és indulatvezérelt, így legtöbb esetben céltalanul sodródik. A meggyőződésről pedig az a hír járja, hogy nem kenyere a vitatkozás, annál inkább a következetesség és az összeszedettség.
Sokan rezdülhetnek együtt Anne McKeown karrier coach érveléshez való korábbi hozzáállásával, aki elmondta, hogy hosszú ideig ódzkodott mindenféle konfrontációtól. Az évek során viszont rá kellett ébrednie arra, hogy a helyes érvelés - amennyiben az egészséges gondolkodással társul - jó hatással lehet az élet számos területére. Ezzel a hozzáállással a problémák többé nem hevernek szőnyeg alá söpörten, megoldatlanul, a negatív érzelmek pedig nem kínozzák a belső egyensúlyt. A coach úgy véli, hogy a jó érvelés megtanulása az élet egyik leghasznosabb készségeként értékelhető.
Mi az, amitől egy érvelés jónak minősíthető
Például az alábbi módszerektől:
Egy kellemetlen helyzetbe kerülve az azonnali válaszadás helyett érdemes időt kérni, megérteni a problémát és átgondolni a lehetséges megoldásokat, válaszokat.
Ne alapozzuk érvelésünket légből kapott feltevésekre, hallomásokra, hiszen ezek zűrzavart okoznak.
Készüljünk fel, ismerjük a szóban forgó téma lényeges szempontjait, törekedjünk a tárgyilagos, elfogultság nélküli megközelítésre, kutassuk fel a tényeket, és csak ezután tárjuk fel érveinket.
Alaposan gondoljuk át mindazt, amit mondani akarunk - ez lehet akár egy kézzel fogható eredményre jutás kívánalma, vagy éppen a saját nézőpontunk megértetése egy másik emberrel.
Előfordul, hogy sem a hely, sem az idő, sem pedig a pillanatnyi mentális állapotunk nem bizonyul megfelelőnek érveink bemutatására.
Azt is el kell fogadnunk, hogy nem kell mindig és mindenről érvelnünk, van, hogy a legjobb megoldás az elengedés.
