12 izgalmas tény a házak „szeme-fényéről”, az ablakokról
Vas- és farácsos, zsalugáteres, félköríves, szegmentíves, kétszárnyú, toló és a sort még hosszan folytathatnánk. Az eredetileg elsősorban szellőztetés, füstelvezetés céljából házba vésett egyszerű lyukak napjainkra figyelemre méltó forma- és stílusfejlődésen mentek át. Az ablakok kezdetben az emberi szem formájára emlékeztető bemélyedések voltak. Innen eredeztethető az épületek szemei, tekintetei megközelítés.
A személyes terünket a külvilágtól elválasztó nyílások biztonságérzetet nyújtanak, kielégítik a lakók fény és tiszta levegő iránti éhségét, befolyásolják az épületek karakterét, kiemelkedő építészeti elemei az utcaképeknek, tájegységhez és egyéni ízlésekhez egyaránt igazodnak.
Lássunk néhány megragadó érdekességet a nyílászárók kapcsán, amit mi most örömmel kiteszünk az ablakba:
Európában két évszázaddal ezelőttig minden típusú ház készítése során rendkívül kis méretű ablakokat vágtak
idővel az emberi igényekhez igazodva a kényelmi és esztétikai szempontokat is figyelembe vették, így a 19-20. század fordulóján megjelentek a formagazdag ablakok, melyek az épületekhez harmonikusan illeszkedve kedvezően befolyásolták azok megjelenését
eleinte olajjal átitatott lantorna papirosokkal, vesszőtáblákkal, sövényfonással fedték a nyílásokat
idővel a lakók státuszát, gazdasági helyzetét is tükrözték
mivel az üveg évszázadokon át értékes, a szegényebb rétegek számára nehezen elérhető árucikknek minősült, az egyszerűbb lakóépületekben fával, szőrmével és egyéb anyagokkal igyekeztek helyettesíteni a státusszimbólumként funkcionáló drága üveget
az 1700-as években számos helyen a házak és bérházak nem voltak ellátva elegendő ablakkal, így a nem megfelelően szellőztetett és kevés természetes fényhez jutó házbelsőkben könnyedén terjedtek a legkülönfélébb járványok (pl.: tífusz, himlő, kolera stb.)
az épületek legkifejezőbb elemeiként értékelhető ablakok mérete, típusa, száma gyakran a gazdagság, a pompa, a fényűzés kifejezését szolgálták – erre példa az Egyesült Királyságban található barokk stílusban épült Blenheim palota a maga több mint ezer ablakával, mely által a létesítmény drámaiságát akarták fokozni
általában a cselédlakásokban voltak a legkisebb, legkevesebb fényt beeresztő nyílások
a 17. század Angliájában ablakadót kellett fizetniük azoknak a háztulajdonosoknak, akiknek ingatlana több mint tíz ablakkal voltak ellátva
léteznek híres ablakok is – ilyen példaképpen a szellemházként is ismeretessé vált Winchester-ház tízezer ablaka, és az ehhez fűződő különös történetek (az elmesélések alapján a ház legtöbb szobájában 13 ablak található, hiszen a szellemekkel való kapcsolattartás érdekében Sarah Winchester fontosnak tartotta a számmisztikát is)
az ablak szó magyar tekintetben a szláv és cseh fényes, csillagos eget jelentő obloha, blk (fény, villám) szavaiból származtatható
a világ legmagasabb épülete, a Dubaiban található Burj Khalifa 34 348 ablakkal rendelkezik.
