A csapból támadó baktérium
Ha még a légiósokat is megölte, vajon mit művelhet egy átlagemberrel a szép hangzású, ám annál alattomosabb baktérium, a Legionella? A kérdés jogos, hiszen a többek között a vízcsapok, zuhanyzók, locsolók, légkondicionáló rendszerek kedvelt lakója akár halálos betegséget is okozhat, ezért a megelőzés, a laboratóriumi vizsgálat lehet a leghatékonyabb fegyver ellene...
1976-ban légiósok találkoztak egy philadelphiai hotelben. Igaz, hogy nem a világ legkeményebbnek tartott harcosairól, a francia idegenlégiósokról van szó, hanem az Amerikai Legionáriusok nevű segélyszervezet veteránjairól, a hír azonban így is megdöbbentő. Az összejövetel másnapján ugyanis közel kétszázan megbetegedtek, közülük pedig 29-en egy rendkívül intenzív tüdőgyulladásban meg is haltak. A járvány okát közel egy évig nem sikerült kideríteni, ám az esetlegesen felmerült terrorveszély miatt megindult vizsgálatok végül megállapították, hogy a szörnyű tragédiát a szálloda légkondicionáló rendszerében elszaporodott, később e szörnyű esetről elnevezett Legionella baktériumok okozták…
Szomorú eseményről számolt be nemrég a hazai sajtó: egy idős házaspár férfi tagja egy wellness-hotelben tett látogatás után két héttel a fürdőzéskor kapott Legionella fertőzésbe belehalt…
Tavaly november 7-én a portugáliai Vila Franca de Xirában Legionella járvány ütötte fel a fejét. 375-en kapták el a kórt és a fertőzés 12 ember halálát okozta. A járvány valószínűleg egy műtrágyaüzem hűtőtornyaiból indult…
##Mi az a Legionella?
Amint az a fenti néhány példából is kitűnik, a Legionella időről időre felüti a fejét, legyen szó szállodáról fürdőről vagy ipari üzemről. Az általa okozott betegségek a mai napig rendkívül súlyos következményekkel járhatnak. Itt az ideje tehát, hogy közelebbről is megismerkedjünk ezzel az alattomos, a vízcsapjainkban és zuhányrózsáinkban, a légkondicionáló berendezéseinkben rejtőző veszedelemmel.
A Legionella egy olyan mesterséges és természetes környezetben egyaránt előforduló baktérium, amelyik a langyos, meleg vízben hamar elszaporodik. Amennyiben a vízzel érintkezünk, a Legionella semmilyen tünetet nem okoz, ám ha a szervezetbe a víz párájával, belégzés útján kerül, annak súlyos következményei lehetnek.
Természetes élőhelyeken elsősorban a meleg vizű forrásokban, tengerekben, tavakban, folyókban, tározókban fordul elő, épített vizes környezetben pedig ott jelenthet elsősorban kockázatot, ahol úgynevezett aeroszol (az áramló levegőben lévő folyadékcseppek) keletkezhet.
Ez igaz gyakorlatilag bármelyik épített vízrendszerre, ám elsősorban kockázatot a hűtőtornyokban, a nagy épületek (kórházak, szállodák, irodaházak, oktatási és szociális intézmények) hideg- és melegvíz-rendszereiben, légkondicionáló berendezéseknél, központi hűtőknél jelenthet. De érdemes figyelmet fordítani a kerti locsolókra, vízcsapokra, az öntözőrendszerekre, a szökőkutakra, a légnedvesítő berendezésekre (párásítókra), a zuhanyzókra és még a szaunákra is. Előszeretettel fordul elő emellett a gyógyfürdőkben.
Különös figyelmet kell fordítani az irodaházak használati melegvíz-készítésére és a légkondicionáló rendszerekre
Mit okoz?
Súlyos megbetegedést és halált tehát akkor okozhat, ha vízben elszaporodva aeroszol formájában kijut a környezetbe, és azt belélegezzük.
A Legionella által okozott megbetegedéseket legionellózisnak nevezik, ami lényegben atípusos tüdőgyulladás, tünetei a láz, a száraz köhögés. Amint azt a philadelphiai példa is mutatja, nem csak gyenge immunrendszerű embereknél lehet halálos a kór, az azonban általánosan elmondható, hogy a kisgyerekek és az idősebb emberek különösen érintettek.
A Pontiac-láznak nevezett betegséget ugyancsak a Legionella okozza, ám ez nem jár tüdőgyulladással, csak izomfájdalommal, a tünetek pedig néhány nap alatt maguktól is elmúlhatnak.
A baktériumfajok közül a Legionella pneumophila a legelterjedtebb. Fontos tudni, hogy emberről emberre nem terjed, és ugyan nem túl gyakori betegség (Európában 2009-ben például mindössze 5500 esetet jelentettek), a veszélyeit inkább az jelenti, hogy egyrészt meglehetősen aluldiagnosztizált, másrészt pedig rendkívül magas halálozási aránnyal jár. Ez a ráta általában 10 és 30 százalék között mozog, hazánkban többször is elérte a 30 százalékot.
Forrás: laboratorium.hu
