A globalizáció nagyobb hatással van a mindennapi életünkre, mint gondolnánk
A globalizáció életünk minden aspektusának erőteljes meghatározójaként értelmezhető, ami olyan „természetesnek” és „normálisnak” gondolt dolgokban is érezteti a jelenlétét, mint egy avokádó vásárlása a helyi szupermarketben. Az országhatárokon azonban nem csupán termékek lépnek át, hanem különféle kulturális szokások is. Akkor mi is az a globalizáció voltaképpen, és miért nevezhetjük jelentőségteljesnek? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat az alábbi sorokban.
A kisközösséggé zsugorodott világ
A globalizáció megismerése már csak azért is fontos mindannyiunk számára, mert hatással van az üzleti életre, a kultúrára, a gazdaságra és általában a modern életünket meghatározó minden területre. Ennek köszönhetően ma már világunk kisközösséggé zsugorodott, nemzetközi léptékben működik. Ha visszatekintünk kicsit a múltba, akkor láthatjuk, hogy az ősi kereskedelmi utaktól a nemzetközi szervezetek megalakulásáig szerepe volt/van a globalizációnak. Az eszmecserék és a kereskedelmi folyamatok erőteljes mozgatója, formálója.
A globalizáció „megszületésének” és útnak indulásának pontos időpontját nem tudják meghatározni. Egyes nézetek szerint az emberi vándorlási útvonalak idejére datálódik a kezdete – valamikor a Kr.e. 1. század körül. Mások viszont radikálisabb válasszal szolgálnak, és úgy gondolják, hogy az emberi történelem hajnala óta létezik, ám az áruk határokon való átjuttatását, szállítását figyelemre méltó módon előmozdító Selyemút megalakulása mérföldkőnek bizonyult. A Kína és Európa között kialakított kereskedelmi útvonal, a Selyemút segítségével, első alkalommal tudtak Kínából származó árukat értékesíteni európai országokban (pl. fűszereket). Ezek a korai szárazföldi és tengeri kereskedelmi útvonalak egészen a 14. századig virágoztak, majd a 15. századi felfedezések korában a globális kereskedelem is fellendült. Ekkortól váltak világszinten elérhetővé, olyan ma már mindennapi élelmiszereink közé sorolódó áruk, mint a burgonya, a paradicsom, a kávé és a csokoládé.
A történészek viszont az ipari forradalmat tekintik igazán a globalizáció kezdetének, midőn a gőzhajók és a vonatok felgyorsították az árukereskedelmet. A fejlődés ma sem állt meg – főként a technológiának és a gazdaságpolitikának köszönhetően.
Miért olyan fontos a globalizáció?
A globalizáció összekapcsolta a világunkat, így lehetőség nyílik arra, hogy (elvileg) minden ország hozzájuthasson a globális erőforrásokhoz. Megnyílnak a közös kereskedelem és az együttműködés kapui előttünk – aminek gazdaságfellendítő eredményeit mindenki érezheti. Létrejöhetnek globális együttműködések és megállapodások – például az éghajlatváltozás ügyében. A legszembetűnőbbek a gazdasági, a financiális és egészségügyi előrelépések voltak/lehetnek. Az ipari fejlődés egy sor életkönnyítő árucikkel látta el az emberiséget, olyanokkal, melyek nélkül ma már elképzelhetetlen lenne az életünk. Fontos ugyanakkor a globális pénzügyi szabályozás, a gördülékenyebben lebonyolítható tőkecsere, a nemzetközi szerződések és a folyamatosan magas szinten zajló cserék egyaránt.
Nem beszélve a kulturális előnyökről, a szórakozásról és az utazásról (lásd repülőgépek), valamint a nemzetközi turizmus fellendüléséről. A kulturális csere könyvek, műsorok, filmek formájában tapasztalható. Ezek mindegyike hatással van az egyének életére is, hiszen új munkalehetőségeket teremt a világ minden táján.
A globális jelenség mindezek mellett új szokásokat, öltözködési és egyéb (pl. lakberendezési) stílusokat, hiedelmeket és nézőpontokat ugyancsak magával hozott. Na, és persze ízeket is – globalizáció nélkül ma nehezen juthatnánk hozzá például a banánhoz.
Sajnos van néhány negatív aspektus is, mely megbolygathatja az egészséges globalizációt – ezek fölött sem hunyhatunk szemet. Bár a globalizáció egy mindenki számára előnyös jelenség, sokak szerint mégis a világ leggazdagabb országainak érdekeit szolgálja leginkább.
