2016.06.24. 13:44:13 11873 288

A jód nyomában - egy elhanyagolt ásványi anyag
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

A jód egy nagyon fontos ásványi anyag, mégis keveset tudunk róla, és még kevésbé figyelünk oda a bevitelére. Pedig nagyon fontos lenne, hiszen a hormonháztartás helyes működéséhez nélkülözhetetlen. Ha kevés, az a baj, ha túl sok, akkor az. Ismerjük meg jobban, hogy felkészülten tudjuk táplálkozni, illetve pótolni, ha szükséges.

Tengeri hal, só - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Tengeri hal, só

Kezdjük azzal, hogy Magyarországon alapvetően jódhiányosak az élelmiszerek, mivel a földekben egyre kisebb a jódtartalom. A felszínen megtalálható jód gyakorlatilag kimosódik a talajból, az esőzésekkel a folyókba kerül, végül pedig mind a tengerbe mosódik. Magyarországon a területek négyötöde mondható kifejezetten jódhiányosnak. Ezt jelzi az is, hogy a nemzetközi arányszámnál 5%-kal magasabb a jódhiánynak köszönhető pajzsmirigy betegségek száma hazánkban. Az Alfölön egy kicsit jobb a helyzet, viszont Zala és Fejér megyében kiemlekedően rossz. Itt tehát fokozottan érdemes odafigyelni a jódbevitelre, és természetesen a többi megyében is.

Mihez kell a jód?

Mint említettük, a hormonháztartás, egészen pontosan a pajzsmirigy hormonjainak a termeléséhez van szükségünk jódra. Az anyagcsere és a szellemi fejlődés egyik alapvető ásványi anyaga. Gyakorlatilag a hormonok 65%-a jód, ebből kifolyólag egyszerűen következtetetünk arra, hogy a jód hiányában a hormonháztartás egyensúlya biztosan felborul. A pajzsmirigy megnagyobbodik, viszont alulműködik. Ugyanakkor a túl sok jód is okozhat problémát, azoknál, akik hajlamosak a pajzsmirigy betegségre. Alavetően a felesleget kipisilnénk, de ha megvan bennünk a hajlam, akkor pajzsmirigy gyulladáshoz vezethet, és túlműködést generálhat, ami szintén kellemetlen tünetekkel jár.

Tudnod kell, hogy egy enyhe jódhiány is komoly problémákhoz vezethet: magas koleszterinszint és érelmeszesedés kockázata kísérheti életünket. Egyes kutatások szerint a terhesség első pár hónapjában tapasztalt jódhiány akár IQ csökkenéshez is vezethet a születendő gyermeknél.

A pajzsmirigy túlműködésének és alulműködésének jelei

A jódhiány legjellemzőbb tünete a struma vagy golyva. Ekkor a pajzsmirigy megnő, hogy ellensúlyozza jódhiányt. Ez néha évekig panaszmentes lehet, de végül súlyos pajzsmirigyzavart idézet elő. Elkezdi nyomni a nyelőcsövet és a légcsövet, tapintatóvá válik, sőt, akár látatóvá is. Sajnos hiába a megnövekedett pajzsmirigy, továbbra is kevés hormont termel, alulműkődik.

Az elízás egy jellemző kísérőjelensége ennek az alulműködésnek. Fáradtság, hangulatingadozás, álmatlanság, magas koleszterin, menstruációs panaszok, ízületi fájdalmak, haj és bőr elváltozás, száradás, emésztési probléma is utalat rá, de mivel a tünetek elég általánosak, így nehéz felismerni.

A túlműködésnek - azaz a jód túlzott felhalmozódásának - részben ellentétes, részben ugyanazok a jelei: fogyás tapasztalató, alacsony koleszterin szint, esetleg szemkidülledés. A kifulladás, a menstruációs zavar, az izzadékonyság, a hangulatingadozás, az alvászavar és az emésztési problémák jellemző tünetei lehetnek. Vérvétel, ultrahang, izotóp vizsgálat szükséges a pontos probléma megállapításához.

Milyen élelmiszerek tartalmaznak jódot?

Az említett felületi kimosódás miatt viszonylag kevés jódot tartalmaznak a hazánkban megtermelt élelmiszerek, sok helyütt az ivóvízben sincs. Legfontosabb jódforrás ezért a jódozott só, a tengeri halak és herkentyűk, valamint a tojás és a tej. Jódozott vízzel és jód tartalmú étrendkiegészítőkkel is növeletjük a jódbevitelt, ha szükség van rá. Vigyázzunk, mert bizonyos ételek megnehezítik, vagy leetetlenné teszik a jód felszívódását: a káposztafélék, a petrezselyem és a torma is ezek közé tartozik. Autoimmun pajzsmirigygyulladás, illetve erre való hajlam esetén kerüljük a túlzott jódfogyasztást.

Mennyire jódra van szükségünk?

Ez az életkorunktól függ a leginkább, de vannak állopotok, amikor növekszik a jódszükséglet, ilyen például a terhesség.

1 éves korig 40-60 mikrogram a napi szükséglet. 2-3 éves korig 70 mikrogram, 4-6 éves korig 90, 7-10-ig 120, 11 év felett 150 mikrogram. Terhesség alatt 175-re emelkedik, szoptatás idején pedig 200 mikrogram, hogy az anyatej elég jódot tartalmazzon a kicsinek.

Forrás: hazipatika.com, webbeteg.hu, endokrinkozpont.hu

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...