2017.09.25. 11:45:44 10693 249

A magyar fiatalok 30 százaléka közösségimédia-függő egy kutatás szerint
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

A magyar fiatalok 30 százaléka közösségimédia-függő, naponta átlagosan 1,8 órát töltenek ezeken az internetes felületeken - derül ki a Vodafone Magyarország és az NRC közös kutatásából, amely a közösségi média és online tartalomfogyasztási szokásokat vizsgálta a fiatalabb, Y és Z generáció, a 16-37 évesek körében.

Közösségi háló | Fotó: listofimages.com - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Közösségi háló | Fotó: listofimages.com

A két társaság közleménye szerint az Y és Z generációs magyar felhasználók leginkább vicces tartalmakat, zenét és filmeket néznek, és hetente átlagosan 22 órát interneteznek. Elsősorban a Facebookot, a Facebook Messengert és a Youtube-ot használják, főleg kapcsolattartási és tájékozódási céllal: 30 százalékuknak pedig, amint van néhány szabad perce az iskolában, vagy a munkahelyén, első dolga, hogy átfussa a közösségi oldalakat, miközben 55 százalékukat idegesíti, ha ismerősei minden apróbb történésről beszámolnak.

Az Y és Z generációba tartozó internetezők 89 százalékának van saját okostelefonja, a 16-21 évesek 95 százalékának. Saját laptopja, vagy PC-je ezzel szemben csak 5-ből négy 16-37 évesnek van.

A fiatal internetezők 82 százalékának van mobilinternet előfizetése, szűk többségük, 53 százalékuk ugyanakkor nem találja elegendőnek a csomagban foglalt adatmennyiséget: a legtöbben, a válaszadók 29 százalékának 500MB és 2GB közötti adatforgalmú csomagja van. Amennyiben korlátlan adattal rendelkeznének, leginkább böngészésre, közösségi oldalak látogatására, online zenehallgatásra, videók-filmek nézésére és csevegőprogramokra használnák a telefont.

Egy nap átlagosan 3,1 órát töltenek internetezéssel az Y és a Z generáció tagjai, közülük a legtöbbet - 3,4 órát - a legfiatalabb korcsoport, a 16-21 évesek vannak a világhálón. Az internetezők zöme, 96 százaléka legalább heti rendszerességgel a közösségi oldalakat látogatja, de majdnem ugyanennyien, 91 százalékuk böngészik internetes oldalakat - nem híroldalakat - és használnak írásbeli csevegőprogramokat (90 százalék).

A kutatás szerint a legfiatalabbak (16-21 évesek) élen járnak a tartalmak fogyasztásában és előállításában is: 69 százalékuk legalább hetente néz videót/filmet tableten vagy okostelefonon az interneten keresztül, míg 55 százalékuk hetente fogyaszt blog/vlog bejegyzéseket. Tartalmat 81 százalékuk készít hetente: videót és fényképet okostelefonjával-tabletjével, míg az összes korcsoportot figyelembe véve az arány 66 százalék.

A legnépszerűbb alkalmazások a Facebook - 93 százalékuk látogatja legalább hetente, a Facebook Messenger (89 százalék), a Youtube (89 százalék, a legfiatalabbak körében 95 százalék), az Instagram (44 százalék, de a legfiatalabbaknál 74 százalék) és a Viber, amelynek nagyjából egyforma, 37 százalékos a népszerűsége. A különböző közösségi oldalakon átlagosan hetente 12,4 órát töltenek az Y és Z generáció tagjai, a legtöbbet, 14,1 órát, a 22-29 évesek.

A többség szívesebben követ márkákat (39 százalék), mint celebeket (29 százalék).

Az összes válaszadó 62 százaléka gondolja úgy, hogy a közösségi oldalakon látottak nem adnak valós képet az emberekről, mert mindenki igyekszik jobb színben feltüntetni az életét a valóságosnál. Ez a szám a 16-21 évesek körében volt a legalacsonyabb, 56 százalék, ami egybecseng a Vodafone Magyarország által szervezett #HashtagFestival üzenetével, amely szerint szükség van a Z generáció edukációjára, hogy megtalálják az egyensúlyt a digitális és a valós életük között - áll a közleményben.

Forrás: MTI

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Hova tűntek a lovagok? Az udvariasság formálódásának története

Az életmódtörténet az egyik legizgalmasabb, legtöbb érdekességet feltáró kutatási területnek bizonyul. A különféle szokások, viselkedési formák, mindennapi tevékenységek, társas normák ugyancsak fontos helyhez jutnak a kutatások, történelmi visszalapozások során. Ezeket olvasva, olykor-olykor eltöprenghetünk azon az izgalmas kérdésen, hogy vajon a jövő életmódkutatói milyen módon fogják prezentálni a nagyközönség előtt a 21. század eleji szokáskultúrát?

Az érzelmi kiegyensúlyozottság fontosabb, mint gondolnád

Öröm, szomorúság, félelem, düh, csalódottság, unottság. Az érzelmek mindennapi emberi életünk erőteljes befolyásolói. Olyan reakciók, amelyeket különféle események, helyzetek, körülmények, emberek, tapasztalatok váltanak ki belőlünk. Ha megismerjük belső rezdüléseinket, amennyiben kíváncsian és aktívan részt veszünk a „tanulom magam” folyamatában, akkor a tudatos érzelemszabályozás igénye sem fog távol állni tőlünk. Az érzelmi egészségünkre való odafigyelés és munka, ugyanúgy nem hanyagolható el, mint a testi jóllétünkkel való foglalkozás. Mindkettő kifizetődő.

VIZSGAIDŐSZAK: A GYORSÉTELEK ÉS A TÚLZOTT CUKOR- VAGY KOFFEINBEVITEL RONTHATJA AZ EREDMÉNYT

Míg a tápláló, vitamindús, rostokban gazdag ételek serkentik az agyműködést és segítenek az összpontosításban, addig az elégtelen mennyiségű és minőségű folyadékfogyasztás, a túl sok cukor, és a túlzásba vitt gyorséttermi, valamint feldolgozott étel csökkentheti a koncentrációt. A Semmelweis Egyetem dietetikusa a mértéktelen koffeinfogyasztás kapcsán pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy álmatlansághoz vezet, holott a megfelelő agyi tevékenységhez a kielégítő alvásmennyiség is nagyban hozzájárul.