A minimalizált autóhasználat előnyei
A gépjármű tulajdonlás igényli a legtöbb anyagi ráfordítást a lakhatási költségek mellett. Noha a világjárványt követő időszakban figyelemre méltó módon megnövekedett az otthonról dolgozók száma, továbbra is elmondható, hogy a mindennapi élet ritmusa sokak esetében fenntartja az „autófüggőség” jelenségét. Mit nyerhetünk akkor, ha csökkentjük az autóhasználatot?
2024-ben nagyjából 1, 475 milliárd autó száguld vagy éppen poroszkál az utakon - osztja meg a Which Car. Az egy főre jutó globális gépjárművek számát illetően a lista élén Észak-Amerika áll (0,71 jármű/fő), a második helyet Európa foglalja el (0,52 jármű/fő), míg a skála másik végén a Kongói Demokratikus Köztársaság található, ahol egy főre 0,004 jármű jut.
Az életet megkönnyítő saját autó
Sokak életében a négykerekű a legkevésbé sem magasodik a fényűzés lajstromára, hanem a mindennapi életet, ezen belül is főként a mobilitást teszi gördülékenyebbé. Mindemellett olyan előnyök is szóba kerülhetnek, mint a függetlenség és szabadság - nem szükséges menetrendhez igazított időbeosztással élni; biztonságosabban tárolhatók benne a személyes holmik; a magánterület egyfajta kiterjesztésére szolgál a guruló „fémotthon”; védelmet nyújt az időjárás kihívásaival szemben; egyszerűbbé tehető a vásárlás, kiiktatható a cipekedés; komfortosabbá tehetők a családi utazások.
Új amerikai álom?
Mindezek mellett érdemes szót ejtenünk arról a jelenségről is, amit a PR Newswire 2023-ban „új amerikai álomként” definiált. E szerint ugyanis az amerikaiak több mint egyharmada azt tervezi, hogy 2030-ra lemond az autójáról. A neves sajtóközlemény-terjesztő webhely a világ vezető autómegosztó hálózatának (Zipcar) azon felmérésére hivatkozott, melyből kiderült, hogy az autóbirtoklással járó költségek rekordszám fölé emelkedése miatt vették fontolóra mindezt a tulajdonosok. Az üzemanyagárak, a parkolás, a karbantartás pénzügyi terhei többeket késztetett arra, hogy részlegesen vagy teljesen lemondjanak saját járműveikről. A Zipcar vezetője pedig azt nyilatkozta, hogy mára már avittá vált a „tizenhat évesen megkapjuk álmaink autójának kulcsát” vágya. Mindez a fentebb is ecsetelt anyagi terhek mellett, olyan okokra is visszavezethető, mint a közlekedéssel járó stressz.
A Car-Free és a Car-Lite élet
Az autómentes életre vágyók többsége a Z generáció (45 százalék), valamint a millenialok (vagyis az Y generáció, ahol az arány 51 százalék) köréhez tartozik. Őket követik az X generáció tagjai (28 százalék), valamint a boomerek (21 százalék). Kiderült, hogy a főiskolai hallgatók majd fele véli úgy, hogy teljes mértékben vagy részben autó birtoklása nélkül képzeli el az életét, mi több: minden harmadik hallgató a környezetében látott már példát az autómentes életre, így szívesen követné azt.
Nem meglepő, hogy a környezettudatos és jövő-orientált gondolkodók többsége számára nem kérdés, hogy mérsékelni kell az autóhasználatot. Erre a törekvésre pedig a szeptember 22-i autómentes nap kezdeményezése is ösztönzőleg hat. A Commuter Connections által szervezett esemény elsődleges célja az, hogy felhívja a figyelmet az alternatív utazási lehetőségekre - hogy lehetőség szerint: gyalogoljunk, kerékpározzunk, használjuk a tömegközlekedést, esetleg a telekocsi-rendszer megoldását.
Ezzel a választással önként járulunk hozzá a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez, valamint a légszennyezés visszaszorításához. A károsanyag-kibocsátás a levegőszennyezés egyik fő forrása. Ezek az egészségre káros anyagok (pl. a nitrogén-oxidok és szilárd részecskék) súlyosbítják az asztmát és a hörghurutot. Viszont a tanulmányok szerint: a jobb levegőminőséggel együtt mérséklődik a légúti megbetegedések, a szív- és érrendszeri problémák, valamint a korai halálozások aránya is.