A pénzhez való viszonyulás a különféle kultúrákban, és pénzügyi személyiségtípusok
Tagadhatatlan gazdasági funkciója mellett a pénzhez általában olyan értékeket társítunk, mint az anyagi biztonság és autonómia, a jövő (be)biztosíthatósága, értékkel telíthető élet, több választási lehetőség számos területen, egyéni igények kielégítése, célok megvalósítása. Sokak számára ismeretes az a pénzzel kapcsolatos szellemes nézet, mely szerint: „Rendben, hogy lélek, lélek, no de miből élek?”. Azzal az üzenettel, hogy „Való-igaz: a pénz önmagában nem boldogít, ámbár senkinek sem okoz fejfájást, ha bőven akad belőle…”
Ez a mindennapi életünk elengedhetetlen elemévé nőtt fizetési- és csereeszköz elengedhetetlen az áruk és szolgáltatások vásárlásához, a számlák kifizetéséhez, és nem utolsó sorban központi szerepet játszik a gazdaság gördülékeny működésében. De vajon minden kultúrában ugyanazt vallják a pénzről, vagy vannak eltérések e tekintetben? Sokak számára nem ismeretlen az a Jókaitól származó nézet, hogy: a magyar pénzt „keres”, a német pénzt „érdemel” (Geld verdienen), a francia „nyer” (gagner d’argent), az amerikai pedig, nem meglepő módon, pénzt „csinál” (to make money).
A pénzhez való viszonyulás időben és térben is eltérő lehet, különbséget mutathat a különféle társadalmi-kulturális csoportok életében, ugyanakkor nemek szerint is eltérés jelentkezhet:
a társadalmi ranglétrán való elhelyezkedést jelölheti, így státuszszimbólumként is működik;
elkülönítő szerepe is megmutatkozik (pl. felső- és középosztály);
egymástól jól megkülönböztethető attitűdök és ideológiák formálódnak ki a pénz által (pénzideológiai szempont).
A 2008-as világméretű pénzügyi válság óta egyre nagyobb érdeklődés övezi a pénzügyi kultúra kérdését. Fontossá vált a pénzügyi tudatosság, a körültekintő anyagi döntéshozatal, az alapvető pénzügyi kérdések azonosítása és értelmezése. A felmérésekből kiderült, hogy a pénzzel kapcsolatos viselkedésminták erőteljes befolyásoló tényezőkként vannak jelen az élet számos területén.
Ki mit hozott magával a saját környezetéből? Adott környezetben hogyan vélekedtek a pénzről, milyen érzelmeket kapcsoltak e kérdéskörhöz? – pl. negatív szemlélet lehet: „a pénz minden rossz forrása”; pozitív töltetű lehet: „a pénz a siker záloga, és tükrözi a teljesítményt”. Ugyanakkor képbe léphet az úgynevezett „kényszerűség”, ami azt jelenti, hogy a pénz egyfajta másokkal való összehasonlító alapként is felbukkanhat. Egyre szélesebb körben ismertté vált a Mellan-féle 9 pénzügyi személyiségtípus, mégpedig: 1. a spórolós, 2. a költekező, 3. az aszkéta, 4. a menekülő, 5. a harácsoló, 6. a dorbézoló, 7. az aggodalmaskodó, 8. a kockázatvállaló, 9. a kockázatkerülő.
Ha ki szeretnénk deríteni, hogy mi magunk melyik csoporthoz tartozók lehetünk, elvégezhetünk egy erre alkalmas pénzügyi személyiségtesztet.
