2020.09.16. 13:19:22 8040 212

A Vénusz légkörében talált foszfin az élet jelenlétére utalhat
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

A felfedezés alapos vizsgálaton esett át, de még további mérések szükségesek ahhoz, hogy teljesen bebizonyosodjon, a Vénusz légkörében kimutatott foszfin valóban az élet nyoma - erről Boldog Ádám csillagász beszélt az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában.

Csillagok - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Csillagok

A csillagász a műsorban meglepő dolognak nevezte, hogy a kutatók pont a Vénuszon találtak először életre utaló nyomot és például nem a Marson. "A Vénuszon irtó nagy forróság van, hatalmas a felszínen a nyomás és a kénsavfelhők sem segítenek túl sokat az életnek, mégis sikerült a foszfin gázt megtalálni" - mondta.

A Vénusz légkörében található foszfin az ember számára mérgező, viszont vannak olyan mikroorganizmusok, amelyek anaerob, vagyis oxigéntől elzárt környezetben, pont ilyen melléktermékeket hoznak létre a metabolizmusuk eredményeként. Ezt detektálva gondolják azt a tudósok, hogy esetleg ilyen baktériumok élhetnek a Vénusz légkörében. A csillagász szerint ugyanakkor ez még nem állítható teljes bizonysággal, mert sok más folyamat is előállíthatja a foszfint.

Például foszfin kerülhet a levegőbe villámláskor vagy meteorokkal is érkezhet oda, azonban egyik folyamat sem képes ilyen nagy mennyiségben létrehozni a szervetlen foszformolekulát. Az, hogy ekkora mennyiséget detektáltak a Vénuszon, jelenlegi ismereteink szerint csak azzal magyarázható, hogy ott valamiféle élet hozta ezt létre - mondta.

A tudósoknak rádióteleszkópok segítségével sikerült kimutatniuk a Vénusz légkörében a foszfint. A műszerekkel az egy milliméter körüli hullámhossztartományban vizsgálódtak. Ez azért fontos, mert a foszfin az ebben a tartományban érkező hullámok egy részét képes elnyelni.

A következő lépés annak bizonyítása lesz, hogy ez valóban az élet nyoma. Ehhez azonban további vizsgálatokra, például felszíni mérésekre lesz szükség.

A csillagász hangsúlyozta: nagyon alapos vizsgálaton esett át a felfedezés, amelynek eredményeként a tudósok arra jutottak, hogy az összes ismert folyamat, ami foszfint hoz létre, nem hozna létre annyit, mint amennyit detektáltak. Az a kérdés, hogy van-e olyan geokémiai folyamat, amit még nem ismerünk és létrehozhatná a foszfint. Ahhoz, hogy beigazolódjon ez a felfedezés, a tudósok ezt is vizsgálni fogják - tette hozzá Boldog Ádám.

Forrás: MTI

A kötvényt egy héten belül küldjük e-mailen a neked@proaktivdirekt.com címről. Kérjük tedd ezt a címet a leveleződ címjegyzékébe, hogy megkapd. Elolvastam és elfogadom a biztosítási feltételeket, igénylem az ingyenes Colonnade baleset-biztosítást. Hozzájárulok, hogy az Colonnade vagy megbízottja a biztosítási ajánlataival telefonon megkeressen. Hozzájárulásodat visszavonhatod a Colonnade címére (1388 Budapest, Pf. 14.) küldött levélben vagy telefonon: 801-0801. Letöltöm a biztosítási feltételeket.

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Mutatjuk, mely országokba költözik a legtöbb magyar ember

Az egyik legnépszerűbb globális adatplatform, a Statista kimutatásai szerint az elmúlt évben a külföldre költözés főbb motivációi a jobb munkahely találása, a partner országában való új élet kezdése, valamint a továbbtanulási célok voltak. Mindezek mellett ugyanakkor kulcsszerepet játszott a célországtól remélt jobb életminőség, a személyes kihívások és komfortzóna feszegetések, a kaland- és felfedezésvágy. Sokakat pedig a klasszikus tiszta lappal kezdés vágya terelt egy idegen országba, emellett akadtak olyanok is, akik a nyugdíjas éveiket kívánták egy régen kiszemelt helyen tölteni. De vajon milyen szándékok állnak a magyar emberek külföldre költözésének hátterében?

Az artériákban lévő mikroműanyagok növelhetik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát

Az elszomorító tények szerint az egészségre és a környezetre egyaránt káros mikroműanyagok hatalmas mennyiségben vannak jelen. Mindenhol. Ami nem meglepő, hiszen kimutatták, hogy 2019-ben a műanyagtermékek globális szintű éves kibocsátása megközelítette a 460 millió tonna mennyiséget. Ilyenkor természetesen felmerül az újrahasznosítás kérdése, mint (vélt) mentőöv a műanyaghulladékokkal való küzdelem során. Sajnos ennek a műanyagmennyiségnek alig 9 százalékát sikerül újrahasznosítani.

Ismered a világ legjelentősebb szimbólumait és azok hátterét?

A szimbólumok társadalmi életünk fontos elemei, amelyek különféle megjelenési formákat ölthetnek magukra a hétköznapi közlekedési jelzésektől az üzleti szférában megjelenő márkaépítő logókig. Találkozhatunk velük a szavak, jelek, alakzatok, színek, karakterek formájában, melyek mindegyike valamilyen elvont fogalom, eszme képviselőjeként, egyfajta vizuális történetmondóként tartható számon. Minden szimbólum mögött lebilincselő háttértörténet lapul. Ismered ezeket?