Azbeszt a panelben
A selypi gyártelep környékén az utóbbi években ugrásszerűen megemelkedtek a daganatos tüdőmegbetegedések, amit nagy valószínűséggel a gyár gondatlan lebontása során a levegőbe került nagy mennyiségű azbeszt okozhatott. Talán kevesebben tudják, hogy nem csak a selypihez hasonló ipari létesítményekben, hanem a lakóépületekben is jelen van az azbeszt, több tízezer ember érintett, a kérdés azonban a mai napig megoldatlan.
1999 és 2003 között számos felmérést végeztek panelos lakóépületekben abból a célból, hogy felderítsék: tűzvédelem céljából alkalmaztak-e azbeszttartalmú szigetelést. Ahogy az EU többi országában, úgy korábban ugyanis hazánkban sem korlátozta jogszabály az azbeszt e célú felhasználását.
A méréseket akkor a megszűnt Környezetvédelmi Minisztérium és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal koordinálta. Az eredmények tanúsága szerint főleg a Nyugat-Dunántúli régiókban 1970 és 1990 között épített panelépületekben található szigetelés közel 250 ezer m2 felületet érint.
A 80 %-ban azbeszttartalmú szigetelést a garázsok, pincék, osztatlan közös tulajdont képező lépcsőházak és közös tároló helységek födémszigetelésére alkalmazták. Budapesten a XXII. kerületben precedens értékű azbesztmentesítés történt 2003 és 2005 között. Akkor bizonyítást nyert, hogy még a lakásokon belül a strangoknál a födémáttöréseknél is használták az azbesztet.
Az azbesztmentesítések azonban később elakadtak. Ennek legfőbb oka, hogy az erre szánt Európai Uniós források csak akkor használhatók fel, ha önkormányzati tulajdonban van a lakás. A rendszerváltozás környékén mindenki kedvező áron megvásárolhatta a lakását, ezért mára viszonylag kis számú ingatlan maradt önkormányzati tulajdonban. Az azbesztmentesítés nagyon költséges, a lakók pedig ezt nem tudják finanszírozni, ezért érdemes elgondolkodni azon, hogy a különböző panelprogramok közé az azbesztmentesítést is felvennék, mint támogatott felújítási lehetőséget.
Six Éva, az azbesztvizsgálatokat is végző WESSLING Hungary Kft. független laboratórium munkatársa a laboratorium.hu-nak elmondta, hogy az azbeszttartalmú anyagok sérülése vagy károsodása következtében az azbesztszálak a levegőbe kerülve potenciális veszélyt jelentenek a helységekben tartózkodók számára. A kockázat mértéke minden esetben az szigetelő anyag állapotától függ. További problémát jelent, ha ezzel az anyaggal egy karbantartó munka kapcsán olyan emberek kezdenek el dolgozni, akik nem rendelkeznek az azbeszt mentesítésével kapcsolatos információkkal.
A lakóközösségeknek feltétlenül tudniuk kell, hogy egy ilyen munka kapcsán ugyancsak a levegőbe kerülhetnek az azbesztszálak.
Az azbeszt egy súlyosan fibrogén és rákkeltő anyag. A tüdőbe kerülve irreverzibilis szövetburjánzást okoz, kialakulhat az azbesztózis, a mesothelioma vagy a tüdőrák is. Az azbesztet ugyan már igen régóta széleskörűen alkalmazzák, azonban sajnos csak nemrég ismerték fel rendkívül súlyos egészségkárosító hatását. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az azbesztózis lappangási ideje akár húsz év is lehet. Az Európai Unióban az 1990-es évektől fokozatosan tiltották be, Magyarországon 2005 óta tilos az azbeszt felhasználása az építőiparban, és a jogszabályok a lebontandó vagy átépítendő épületeknél előírják a kötelező azbesztvizsgálatot is.
Ez azonban egy korántsem egyszerű feladat, egyrészt mert az erre vonatkozó szabályozás rendkívül szigorú, másrészt pedig azért, mert a vizsgálat és a mentesítés során nem juthat a levegőbe, nem károsíthatja a környezetet, ahogy a bontás, illetve a mérések során felszabaduló azbesztpor sem veszélyeztetheti az emberek egészségét.
A szörnyű selypi tragédia rávilágít arra, hogy a helyzetet a panelekben is mihamarább rendezni kell, és ehhez a lakóközösségeknek minden törvényi és anyagi támogatást meg kell kapniuk.
Forrás: laboratorium.hu
