2014.05.07. 07:00:00 4409 21

Bőrpróbával időben diagnosztizálható a Parkinson-kór
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Bőrpróba teheti lehetővé a Parkinson-kór diagnózisát a betegség korai szakaszában - derült ki német kutatók tanulmányából. A megvizsgált páciensek felénél figyelték meg egy bizonyos fehérje felhalmozódását a bőr idegrostjaiban. Lehetséges, hogy ennek alapján a jövőben idejében és biztonsággal felismerhetik a betegséget.

A Parkinson-kór kimutatása eddig csak a tünetek megjelenése után volt lehetséges (a kép illusztráció) - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com A Parkinson-kór kimutatása eddig csak a tünetek megjelenése után volt lehetséges (a kép illusztráció)

A második leggyakoribb idegrendszeri betegség

A Parkinson az Alzheimer-kór után a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri megbetegedés. A würzburgi Julius Maximilians Egyetem közleménye szerint az eredmény lehetőséget ad arra, hogy a betegség mechanizmusát pontosabban megvizsgálják.

A Parkinson-kór esetében az alfa szinuklein fehérje lerakódásai alakulnak ki az agysejtekben. Ezt azonban csak a halál után lehet kimutatni. A diagnózis ezért lényegében a tünetekre hagyatkozik, amelyek csak a kór előrehaladott állapotában jelentkeznek - olvasgató az Acta Neuropathologica című szaklapban megjelent tanulmányban.

Fontos a korai felismerés

A kutatók 31 Parkinson-kóros beteget és egy egészséges kontrollcsoportot vizsgáltak meg. Régóta ismeretes, hogy különböző területek idegsejtjeit érintik a lerakódások - mondta Daniela Berg, a német Parkinson Társaság elnöke, aki a würzburgi kutatást a klinikai diagnózis szempontjából fontosnak értékelte.

"Azonban csak a páciensek mintegy felénél lehetett kimutatni az alfa szinuklein fehérje lerakódásait, és személyenként több biopsziát is végre kellett hajtani" - magyarázta Berg. Hozzátette: lényeges, hogy mikor ismerik fel a kórt, nagy lépés lenne tehát, ha korán fel lehetne állítani a diagnózist.

Forrás: vs.hu

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Az újrakezdés pszichológiája – Miért érezzük szeptembert új évnek?

Bár a naptári év januárban kezdődik, sokan mégis szeptemberben érzik úgy, hogy új fejezet nyílik az életükben. Amikor beköszönt az első őszi évszak, sokakban ismerős érzés ébred: mintha valami új kezdődne. A nyári szabadságok véget érnek, újra megtelnek az iskolák, felgyorsul a munkahelyi élet, és a hétköznapok visszanyerik megszokott ritmusukat. Bár a naptár szerint az új év még messze van, mégis ilyenkor fogalmazunk meg új célokat, terveket és elhatározásokat. Nem véletlen, hogy sokan szeptembert egyfajta „második újévként” emlegetik.

Miért fájhat gyakrabban a fejünk az időjárás változásakor?

Vannak napok, amikor már reggel érezzük, hogy valami megváltozott körülöttünk. Nehezebben ébredünk, tompábbnak érezzük magunkat, és akár a fejünk is fájni kezd. Sokak számára az időjárás változása szinte előre jelzi a fejfájást. Egy hidegfront, hirtelen lehűlés vagy éppen a légnyomás változása érzékenyebbé teheti a szervezetet.

Az átmeneti időszak takarítása – Mire figyeljünk nyár után?

Sokan tavasszal végeznek nagytakarítást, az őszi felfrissítés azonban legalább ennyire fontos. A nyári por, a pollenek, a kerti használat nyomai és a melegebb időszak során háttérbe szorult feladatok ilyenkor egyszerre kerülnek előtérbe. Egy alapos, mégis jól átgondolt takarítás nemcsak esztétikai kérdés, hanem a komfortérzetünket és az egészségünket is javíthatja.