Csendben az egészség? Minden, amit a zajszennyezésről tudni érdemes
Évek óta aggódunk a vízben és a levegőben lévő mérgező anyagok miatt, és nagyon kevés alkalommal foglalkozunk a zajhatás káros mellékhatásaival, pedig emberek tízezrei szenvednek végette egészségügyi problémáktól.
Zajszennyezésként aposztrofálnak minden olyan zavaró vagy nem kívánt hangot, amely zavarja a napi tevékenységünket vagy pedig egyenesen csökkenti az életminőségünket. Mivel mindegyikünket más és más hangok vesznek körül, és egyéntől függ az is, hogy mi hat ránk zavarólag, ezért a meghatározáskor adott hang egyénre gyakorolt hatása a mérvadó.
A mindennapi életünkbe beszűrődő számos hang döntő többsége nem káros, azonban a zavaróbb hangok befolyásolhatják az egészségügyi állapotunkat. Nemcsak halláscsökkenést, fokozott vérnyomást, alvászavart és szívbetegségeket is okozhatnak. Ezek az egészségügyi problémák azért jöhetnek létre, mert a láthatatlan szennyező anyag befolyásolja a légzést és az agyhullámokat, ezzel ellentétben a csend feltölt és megnyugtat. A decibel (dB) a hang intenzitását méri. Hosszú távon 85 dB már veszélyes, rövidtávon pedig 120 dB okozhat károkat. Viszonyításképpen fülünkbe suttogáskor 30 dB, míg a vonat közeledésekor 100 dB hanghatás ér minket.
Csökkentsük a káros zajnak való kitettséget!
- Növeljük a ház szigetelését! A rosszul záródó nyílászárók kicserélése is sokat jelenthet. A puha szőnyegek és a drapériák tompítják a hangot.
- Használjunk csendesebb gépeket! Egyre több terméket terveznek már úgy, hogy az működés közben minél halkabb legyen.
- Ismerjük el, ha zajszennyezés ér minket!
…és próbáljuk meg elhárítani azt. Léteznek olyan alkalmazások, amelyek kalibrálás után elegendő pontossággal határozzák meg a zajforrás dB-szintjét.
Forrás: goodhousekeeping.com/health/wellness/a28322177/what-is-noise-pollution/
