2016.06.10. 09:21:03 7917 155

Csernobil óta a legsúlyosabb ukrajnai természeti katasztrófa
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Andrij Szadovij lembergi (lvivi) polgármester az államfőhöz és a miniszterelnökhöz fordult azzal a kéréssel, hogy hirdessenek rendkívüli ökológiai vészhelyzetet a nyugat-ukrajnai megyeszékhelyen és a két mellette lévő kistelepülésen, miután a közelben kigyulladt, majd oltás közben beomlott az ország legnagyobbjaként számon tartott hulladéklerakója, és rendkívül veszélyes anyagok kerültek a környezetbe - számoltak be csütörtökön ukrán híradások, amelyek szerint a csernobili atombaleset óta ez a legsúlyosabb ökológiai katasztrófa Ukrajnában.

Hulladéklerakó | a kép illusztráció - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Hulladéklerakó | a kép illusztráció

A tűzfészkek oltásába szerdán már repülőgépeket is bevontak. Két gép dolgozik folyamatosan, csütörtök délig már több mint 200 tonna vizet borítottak a füstölgő hulladéklerakóra.

A 26 hektáron elterülő hatalmas, néhol hatvan méter magas szeméthegyen történt csuszamlásban a legfrissebb jelentések alapján eddig négyen vesztették életüket.

Petro Porosenko államfő szerdán tárgyalt az ottani helyzetről a lembergi polgármesterrel, és a hírportálok szerint úgy reagált a kérésére, hogy a "szemetet el kell takarítani, és nem kell nagy politikai ügyet csinálni belőle".

A helyi hírportálok szerint Lemberg "hulladékválság" peremére sodródott. A megyeszékhely megállapodott a környékbeli településekkel, hogy ideiglenesen hozzájuk szállítja a szemetet, de sok helyütt már tiltakoznak az "idegen" hulladék befogadása miatt.

Az ukrán médiában napok óta vezető téma a Lembergtől mindössze három kilométerre északra fekvő hribovicsi hulladéklerakóban történt baleset és annak következményeinek felszámolása. Ukrán környezetvédők egyenesen arról beszélnek, hogy az 1986-os csernobili nukleáris baleset óta ez az ország legsúlyosabb ökológiai katasztrófája, amely nagyon súlyos természeti károkat vonhat maga után.

A Lemberg peremvidékén, egy lakótelep tőszomszédságában lévő hulladéklerakót még a szovjet időkben, 1959-ben hozták létre. A szeméttelepen veszélyes hulladékot is tárolnak, egyebek mellett fáradt transzformátorolaj feldolgozása közben keletkező savas kátrányokat is. Ezeknek 85 százalékos a kénsavtartalma, a vegyület összegyűjtése és elszállítása pedig szinte lehetetlen, mert a sav tökretesz minden berendezést vagy munkagépet, amellyel érintkezik. Egyes szakértők szerint ennek a hulladéknak a veszélyessége a radioaktív anyagokéval vetekszik.

Egyes hírportálok a hulladéklerakóból évtizedek óta szivárgó veszélyes csurgalékvízzel hozzák összefüggésbe, hogy nőtt a környékbeli falvakban a daganatos megbetegedések száma.

A szeméttelepen először múlt hétfőn csaptak fel a lángok, majd tűzoltás közben megcsúszott a szeméthegy, és négy embert - három tűzoltót és egy ökológust - temetett maga alá. A legfrissebb jelentések szerint a három tűzoltó holttestét sikerült felszínre hozniuk, a negyedik tetem keresésével azonban egyelőre le kellett állniuk a fel-fel csapó lángok és a füstben lévő rendkívül mérgező anyagok miatt.

Helyszíni jelentések alapján a környező kistelepüléseket sűrű fehér toxikus felhő borította be, amely egészségkárosító, köztük rákkeltő anyagokat tartalmaz. A helyi hatóságok az ott élők kitelepítésére készülnek, a katasztrófavédelem szakértői szerint ugyanis a hulladék még hónapokig parázslani és füstölögni fog.

Közben a megyei vezetés szerdai közlése szerint újabb hatalmas repedés keletkezett a hulladékhegyben, és újabb omlás történhet. A repedés a hatalmas szeméthalmon mintegy 80 méter hosszú, másfél méter széles, mélysége pedig 2,5 méter.

Forrás: MTI

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Holland kutatás: a hosszú Covidban szenvedők nem tudnak teljesen részt venni a társadalomban

A hosszú Covid szindrómában szenvedők nem tudnak teljes mértékben visszailleszkedni a társadalomba, a betegségből visszamaradt tünetek megnehezítik az iskolába járást, munkavégzést és a társas kapcsolatokra is hatással vannak - írta szerdán az NlTimes című holland hírportál a holland közegészségügyi intézet (RIVM) kutatására hivatkozva.

Az EU dohányfüstmentességet vezetne be bizonyos kültéri tereken is

Az Európai Bizottság dohányfüstmentességet vezetne be bizonyos kültéri tereken is azzal a céllal, hogy az emberek, elsősorban a gyermekek és fiatalok hatékonyabb védelmet élvezhessenek a passzív dohányzás és az aeroszolok hatásaival szemben.

„Folyton csak pazarlunk, vagy nem?” - Beszéljünk az élelmiszerpazarlás problémájáról

A Széchenyi-díjas magyar biokémikus, etológus Csányi Vilmos egy alkalommal arról beszélt, hogy minél fejlettebbé, komplexebbé válnak a kultúrák, annál több lépés szükséges ahhoz, hogy egy-egy feladatot elvégezzünk. Az ételkészítés kapcsán rámutatott arra, hogy amikor az őseink elkaptak egy nyulat, egyszerűen széttépték a saját két kezükkel az állatot, és nyersen kebelezték be a húst. A táplálkozáskultúra fejlődésével azonban többszakaszossá és többeszközössé vált az ételfeldolgozás folyamata. A nyulat már pácoljuk, fűszerezzük, kenegetjük, elektromos tűzön sütjük, tálaljuk és az étkezési etikett szabályait szem előtt tartva fogyasztjuk el. Ám a probléma nem itt kezdődik…