Egy város, mégis 2 ország?!
Bizony, mindez lehetséges! Ugyanis ebben a városban a járdákon felfestett fehér keresztek jelzik az országhatárt. Baarle városa 50 %-ban holland és 50%-ban pedig belga terület.
Hollandiában egykor a lordok és a grófok határozták meg egymás között a területeket. Aztán később, ahogy a régióban a németek, a frankok és a hollandok hódítottak, ha nyertek, kaphattak földeket, ha veszítettek, úgy estek el területektől. Ezek alapján alakultak a birodalmak is. Az 1843-ban kimondott maastrichti egyezménynek köszönhetően megállapodtak a mai ismert határokról. Kivéve Baarle területéről, ugyanis ennél a résznél nem tudtak dűlőre jutni.
Baarle-Hertog és Baarle- Nassau
A holland és belga rész. A maastrichti egyezményt sem a belga, sem pedig a holland parlament nem akarta elfogadni, ezért kialakult egy másik országban lévő különálló tartomány (exklávé). Ezeket a tartományokat ma Baarle-Hertognak hívják, amik vegyülnek a délholland Baarle-Nassau területtel. Mindössze 5 kilométerre Belgiumtól. A helyiek különlegesnek gondolják városukat, habár több nehézségbe ütköztek a szabályozások kialakításánál. Többek között a határok kijelölése sem volt egyszerű feladat, hiszen fekete alapon fehér keresztekkel választották szét a két országot.
Érdekes történelem
Miért alakult ki ez az érdekes városszerkezet? Korábban ez a terület a Brabanti Hercegséghez tartozott, ma már pedig - a bomlásnak köszönhetően - Hollandia déli részéhez és a belga Antwerpen tartományhoz tartozik. Ez okozta a különválást, így lett Baarle-Nassau és Baarle-Hertog. Érdekesség, hogy a Baarle elnevezést még 992-ben használta egy holland püspök felesége, aki felajánlotta birtokait a holland Limburg tartományba tartozó thorni kolostornak. A bérleti szerződés persze hamis volt, melynek célja a területek összemosása volt. Breda várában és a körülötte lévő részen rengeteg huzavona alakult ki a grófok és hercegek birtokai között. Ezért a vitatott földtulajdonokat végül megosztották, így lett keveredés a grófok, hercegek, német-római birodalom és Hollandia birtokosok között. Egy perifériára szorult tartomány Baarle városa, amely lényegében sehova sem tartozott. Ugyanis csak a környező részeit osztották fel egymás között. A legtöbb grófnak külön városa volt.
Így születtek meg a határok
Idővel Breda urának adta a grófság (Leuveni) a birtokait. Bár az ország lordsága megszűnt, a leuveni fontosnak tartotta megtartani a feudális kapcsolatot az emberekkel. Ekkor még többféle Hertog létezett, később választották el a Brabant hercegség alatt lévő Baarle részeket a Breda területeitől. És ezáltal vált ketté a város. A turizmus okán pedig felfestették a ma már nagyon jól ismert fehér kereszteket, mint országhatár szimbolikája. A lakosok maguk választhatták meg, hogy melyik országhoz szeretnének tartozni. – Ahová néz az ajtajuk, azon állampolgárságot élvezhetik. – Sokan ebből kifolyólag falazták be az ajtajaikat és nyitottak máshol egy újat. Olyan is akadt, aki a határvonal közepén nyitotta meg bejárati ajtaját, hogy mind a két ország törvényei vonatkozzanak rá.
Érdekes történelem, lenyűgöző város. Érdemes legalább egyszer ellátogatni Baarle városába.
forrás: femina.hu
