Elképesztő természeti jelenségek a nagyvilágból
A természet gyakran bámulatba ejtő „alkotásaival” fotós összeállításokban és David Attenborough lélekemelő filmjeiben találkozhatunk leginkább. Tagadhatatlan, hogy kék bolygónk bővelkedik a természeti csodákban. Ezek közül listázunk most néhány egészen elképesztő jelenséget.
Villámló vulkánok
Bármennyire hihetetlenül is hangzik: a vulkánok képesek villámokat produkálni, ugyanis a kiáramló hamuszemcsék megnövekedett mennyisége, néha heves villámként mutatkozik meg. Ilyen „dühös” természeti érdekesség láttán nem csodálkozhatunk, ha az első emberek istenek haragjának tekintettek bizonyos jelenségeket. A tudósok szerint ahhoz, hogy egyáltalán villámok keletkezhessenek, a felhőknek elektromosan fel kell töltődniük. Azonban a kutatók a Szicíliától északra található szigetvilág vulkánja, a Stromboli fölé, korábban olyan légballonokat eresztettek, amikre elektromosságot mérő szerkezeteket erősítettek fel. Eredményül azt kapták, hogy még azokban a vulkanikus felhőkben is nagy mennyiségű töltés halmozódik fel, amelyekben egyébként kevés a hamu.
A feltevések szerint ezt a „fantom elektromosságnak” nevezett jelenséget a radon bomlása idézheti elő, ami egy színtelen és szagtalan radioaktív összetevő. Ez a radioaktív gáz lehet felelős a világszerte több vulkán esetében jelentkező különleges „mutatványnak”. Az Etna, ami Európa legaktívabb vulkánjaként van számon tartva, 2015-ben és 2021-be is prezentált hasonló vulkánvillámlásokat.
Légköroptikai jelenségek
A halo (glória, napudvar, holdudvar) jelenségként is emlegetett fenoménnak több megnyilvánulási formája ismeretes. Ami viszont közös vonásként jelentkezik, hogy minden ilyen optikai mozzanatot a legalább 8 kilométeres magasságban képződő felhőkben (egészen pontosan a pehely- és fátyolfelhő típusokban) fellelhető jégkristályok idéznek elő, mégpedig a felső troposzférában. Attól függően, hogy milyen jégkristály-típusok vannak a felhőben, olyan halo képződményekről beszélhetünk, mint: a melléknap és mellékhold (szivárványszínű vagy fehér folt a Nap és a Hold mindkét oldalán), a zenitkörüli ív (ami leginkább egy fordított szivárványra emlékeztethet bennünket).
Az izgalmas és összetett refrakciós (fénytöréses) jelenség legjellegzetesebb összetevői a 22 fokos halgyűrű, ami arról ismerszik fel, hogy a külső íve kék, a belső pedig vöröses árnyalatú, és mindössze pár percig szemlélhető (nagyon ritkán negyed óráig is fennmaradhat, ám ennél több ideig aligha). A 44 fokos külső ív, ami abban az esetben jelenik meg, ha adottak a feltételrendszerek: hidegfrontok előtt járó felhőzetek, ami a Sarkvidéken egyáltalán nem ritka látvány.
Időszaki kabócák
Ezekről a különös rovarokról a Stephen King Az/It című könyve alapján készült filmben is tettek említést a főszereplők. Ezeknek a rovaroknak az a jellegzetességük, hogy fajtól függően, 13 vagy 17 évente egyszer rajzanak, ekkor is mindössze néhány hétig, majd ezt követően visszavonulnak a föld alá. A föld alatti időt lárvaállapotban töltik, ahol táplálékul a fák gyökereinek nedvét szívják. Az egyébként nimfáknak is „becézett”, piros szemű kabócák a fejlődési idő leteltével hatalmas tömegekben bukkannak elő a mély búvóhelyeikről, és csupán egyetlen cél vezérli őket: a szaporodás. A hangjuk szinte elviselhetetlenül kellemetlen az emberi fül számára - főként a hím, nősténycsalogató kabócák hangereje, ami felér egy sugárhajtású repülőgép hangerejével, vagyis 130 decibellel.
Pöttyös/foltos tó
Egy igazán figyelemre méltó természeti csodaként tekinthetünk a Kliluk-tóra (angolul: Spotted Lake), ami egy magas sókoncentrációjú tóféle, Kanada Brit Columbia tartományában. Ez a maga nemében páratlan jelenség, egyszerre lenyűgöző és félelmetes, a jellegzetes pöttyös mintázatban megjelenő vízfelszínével. A helyiek szerint a tó gyógyító tulajdonságokkal rendelkezik, ami egyúttal az őshonos növényvilág számára egy valóságos élő múzeumot állít.
