Gyermekkor az új évezred hajnalán
A régmúltra mindig finom illatú nosztalgiával gondol az ember, az agy megőrzi a jót és romantikus színekbe vonja a régi dolgokat. Nem hiába mondogatja mindenki, hogy anno milyen jó volt és hogy bezzeg az én időben… Nosztalgiázz Te is velünk, nézzünk vissza, milyen volt a gyerekkor az évezred hajnalán!
Örökölt holmik mindenütt
A kilencvenes években nem volt egyszerű egy átlagos anyagi helyzetben élő magyar családnak beszerezni mindenféle jópofa gyerekholmit. Sokszor most sem az, de ma már mindenből van olcsóbb verzió is, ami megkönnyíti a helyzetet. Régen azonban sokkal nagyobb divatnak örvendett a holmik továbbadása családon, baráti körön belül. Nem csak a ruhák – amik ma már sokszor a minőségük miatt egy gyermeket sem szolgálnak ki – de játékok, diafilmek, videókazetták, társasok és tenger sok mesekönyv vett körül egymás után 5-6 családot is.
A bio, az öko és a mentes
Az ezredforduló határán még bőven nem volt leérhető a hétköznapi életben a bio és a minden-mentes táplálkozás – igaz az igény sem merült fel rá. Igaz, a zöldségek és gyümölcsök a piacról, a nagymamától, leginkább hazai, hagyományos, génkezelés és hormon mentes termesztésből származtak. Azt sem tudtuk, hogy a kóla mennyire ártalmas, így a gyerekek is ihatták korlátlanul, legfeljebb egy „megfájdul a hasad a szénsavtól” figyelmeztetést kaptak mellé. Étteremben enni esemény volt és a mekis szülinapnál menőbbet általános iskolában nem lehetett bemutatni.
A technika csúcsa
Akkoriban egy csúcstechnikás CD lejátszós HiFi irtó menő volt, de fontos szempont volt, hogy legyen benne kazettának hely, még jobb, ha kettő. Hiszen így tudtad felvenni a rádióműsorból kedvenc zenéidet, vagy átmásolni egy, a barátaidtól kapott kazettát. A VHS-en nézett másfél órás mesefilm mozdulatlanra fagyasztotta a gyereket a kinyitható fotelágyon, igaz egy pár sajtos tallér vagy nápolyi még így is elfogyott közben. Technikai kütyük helyett zseblámpás könyvolvasás ment sutyiban lámpaoltás után, de a tini magazinok is óriási sikernek örvendtek. Pláne, ha járt hozzá valami színes műanyag kütyü, felnyalható tetoválás.
Gyerekszoba
A tinimagazinok középről kiszedett poszteri a legjobb dekorációt képezték az általános iskolás korosztály szobájának falán. És nem volt gyerek, aki nem szeretett volna legalább egyszer matricákat ragasztani oda, ahová nem kéne… Íróasztalra, falra, autó hátsó ablakára, csempére…
Kulcsos gyerekek
Az első kettessel kezdődő években még megvolt a játszótéri szabadság, a panelgyerekek mehettek szabadon a ház melletti játszóra, míg Anya otthon takarított vagy az ebédet főzte esetleg „bedolgozott” valahová feketén. Ha valamire szükség volt, csak felcsöngetett a kis gézengúz a kaputelefonon és anya dobta le flakonban a szörpöt, vagy a százast fagyira, vagy ami éppen kellett. Simán elküldték a gyereket a közértbe és bizony nem volt gond, ha fel kellett adnia a heti lottót, vinnie egy sört Apának vagy egy doboz cigit. Szerencsés esetben a visszajárót megtarthatta, de ez sokszor még helyben elfogyott Kojak nyalókára vagy Hubabubára, esetleg golyórágóra.
