"Házi asszony leszek" - bakik, amiket lehet, hogy Te is elkövettél
Egy szakácsnő nagymamával, egy háztartásbeli, tökéletesen főzőcskéző másik nagymamával, egy gasztro-zseni anyukával (anyja lánya volt) a hátam mögött, nem volt kérdés, hogy már gyerekként kivegyem a részem a sütésből, főzésből és a háztartásból. Azért akadt némi gond...
Az első palacsinta
Még ma is emlékszem az első palacsintámra, amit még a mama koromfekete, öntött vas palacsintasütőjével abszolváltunk az unokatesómmal. Olyan nehéz volt, hogy alig bírtuk megemelni, a tésztát nem tudtuk benne megforgatni, úgyhogy minden egyes darabbal megküzdöttünk. Hát, hogy is mondjam, nem csupán elszakadtak, hanem tulajdonképpen ici-pici darabokban tudtuk csak kiszedni a kész tésztát a serpenyőből. Mivel finom volt, nem dobtuk ki, inkább újragondoltuk! Egy dobozba beletettük a tésztát, arra tettünk egy réteg almát, meg egy réteg pudingot, szóval amolyan rakott palacsinta-galuska lett belőle. :D
Az első rántás
Ki tettük a mama konyhaajtajára, hogy bejönni tilos, és valamilyen levest vagy főzeléket akartunk főzni - ismételten az unokatesómmal. Addig nem is volt gond, amíg le nem égettük a rántást, és a mamáék be nem rohantak a füst miatt... a többi már történelem. :)
Az első húsleves
Ez tulajdonképpen egy sikersztori, mert a végeredmény nagyon finom lett, csak kicsit sokára készült el. :D A vasárnapi ebédet olyan 3-4 óra környékén fogyasztottuk, mert a pulykaszárny lassan akart megfőni, a házi asszony meg későn kelt fel. Khm. Amikor tini voltam, az egyik bácsikám a nyaralások alatt mindig azzal szekált, hogy a férjemnek fel fog kopni az álla, mire én vasárnaponként majd ebédet adok neki. :D Már akkor is szerettem sokáig aludni, de jelentem: a férjem egészen jól táplált. :D
Az első rizs
A tiéd ragacsos lett, mi? No, hát az enyém egy "icipicit" odaégett. Leginkább szenesre. És nem csak a rizs, hanem a műanyag zacskó is, mert természetesen zacskós volt. :) Feltettem főni, aztán bementem filmet nézni a párommal, 1,5 óra múlva jutott az eszembe legközelebb a rizs, amikor rendkívül égett szag és fekete füst gomolygott be a konyhából az előszobán át a szobáig. Az edény totál káros lett.
Az első sütemény
Kinéztem egy tortareceptet a mama egyik szakácskönyvéből, kb. 6, azaz hat éves lehettem, éppen hogy megtanultam olvasni. Azt hiszem az első osztály utáni nyár lehetett. A hozzávalókat szerintem nem mértem le egészen pontosan, és nem is tortát készítettem, hanem végül is valami linzer-szerű izét. Addig liszteztem a tésztát, amíg nyújtani lehetett, hogy kivághassam a kis virágformákat, aztán megsütöttem, és még lekvárt is tettem rá, meg vittem a szomszédoknak is, akik egy harapás után többet már nem kértek. :)
Az első pizza
Lényegében csak a tetején a feltét volt értékelhető, azt meg is ettük, mert sajnáltuk volna ki dobni a jó kis sonkát, gombát meg sajtot. A tészta viszont olyan vastag lett, hogy egyszerűen nem sült át a tepsiben.
Mondanám, hogy az első szárnycsapások után viszont sima ügy lett a főzőcskézés, de hát "az élet, nem habos torta", de ha az is lenne, habos tortát sem olyan egyszerű készíteni! :D