Ínyencek lehettek már a neandervölgyiek is
Már a neandervölgyi emberek is ínyencek lehettek, erre utalnak egy Irán északi részén lévő barlangrendszerben feltárt ételmaradványok.
A kutatók szerint a legősibb főttételmaradványok a neandervölgyiek összetett étkezési kultúrájáról tanúskodnak.
Az ásatásokat vezető Chris Hunt, a liverpooli John Moores Egyetem professzora elmondta, hogy a Sanidár-barlangból származó leletek alapján megpróbálták rekonstruálni az egyik receptet a környéken gyűjtött magvak felhasználásával. Magyarázata szerint a neandervölgyiek ízletes, lapos kenyeret készítettek.
A Sanidár-barlang Bagdadtól 500 mérföldre északra, a Zagrosz-hegységben található. A feltárt ételmaradékok, amelyekre a barlang egyik tűzrakóhelyén bukkantak, mintegy 70 ezer évesek.
A kutatócsoport a Görögország déli részén lévő Frankhthi-barlangból előkerült ősi, elszenesedett ételmaradványokat is megvizsgálta. A barlangban mintegy 12 ezer éve laktak ősemberek.
A két leletet összevetve a tudósok arra a megállapításra jutottak, hogy a paleolitikum étrendje változatos volt, az ételek feldolgozása pedig összetett.
Ceren Kabukcu, a Liverpooli Egyetem archeobotanikusa, a tanulmány vezető szerzője hangsúlyozta: a kutatások igazolták, hogy a neandervölgyiek és a korai modern emberek (Homo sapiens) is áztatták és pépesítették a hüvelyes magvakat mindkét helyszínen.
Az Antiquity című folyóiratban publikált tanulmány szerint a hús mellett a korai modern ember és a neandervölgyiek is fogyasztottak növényeket, köztük dióféléket és fűféléket, valamint hüvelyeseket.
Hunt azt is elmondta, hogy mivel a neandervölgyieknek nem voltak edényeik, a magvakat valószínűleg állatbőrökben áztatták, de nem hántolták. Mivel kővel aprították a magokat, az abból készült étel kissé szemcsés lehetett, nem is csoda tehát, hogy elég rosszak voltak a neandervölgyiek fogai.
Forrás: MTI
