Lazulnak a családi kötelékek? Mi változott?
Tízből hat ember meggyőződése szerint a családi kötelékek az elmúlt két évtized során látványosan meggyengültek – derült ki a Pew Research Center független ténygyűjtő nem kevesebb, mint 27 országban végzett vizsgálatából. Ez a megkérdezettek 58 százaléka szerint van így.
A leghatározottabbak e kérdésben a dél-koreai megkérdezettek voltak, ahol 83 százalékuk állította azt, hogy látványosan meggyengültek a családi kötelékek. E globális hangulat alól kivételt képeztek a Fülöp-szigeteken, az Indonéziában, valamint a Nigériában élők – ezeken a helyeken ugyanis, a többség szerint éppen az ellenkezője történt a dolognak. Amiben viszont egyértelmű konszenzus született: minden megkérdezett úgy vélekedett, hogy a kötelék lazulása negatív hatással bírhat.
Mit befolyásolhat a családi kötelék az egyének életében?
A családi köteléket sokan tartják meghatározónak, mivel ez erőteljesen alakítja az egyének attitűdjét, világképét, befolyással van a viselkedésére. Az ebben a mikroközösségben szerzett értékektől, élményektől és tapasztalatoktól viszont függővé válhat, hogy az egyén a közeljövőben mennyire fogja fontosnak tartani a rokonaival való kapcsolat ápolását, erősítését. Korunk kulturális és civilizációs változásai következtében az emberi élet számos területe átminősülni látszik. Ennek a (hosszú) folyamatnak az eredménye egyebek mellett az, hogy a családok is átformálódni látszanak. A legszembetűnőbbnek talán az tekinthető, hogy a családtagok egyéni fejlődési vágya szignifikánsan megnövekedett. Ez utóbbi jelenség vezethetett oda, hogy sok esetben elutasítják vagy elveszítik a hagyományos családi kötelékeket és formákat.
Néhány tanulmány viszont arra is rámutat, hogy sokak nézete szerint: a családokra vonatkoztatható gyengeségek és hiányosságok, valamint a kulturális-társadalmi változások ellenére, továbbra is az egyik legfontosabb intézménynek bizonyul az emberek számára. Az ehhez a nézethez kapcsolódó érvek között kiemelhetjük azt, hogy ez a közeg képes a leginkább arra, hogy védelmet biztosítson az egyének számára.
Családi köteléket és struktúrát formáló tényezők
A befolyásoló tényezők között kiemelkednek: a gazdasági, technológiai változások, valamint a kulturális hiedelmek. William J. Goode szociológus az 1960-as években azt fogalmazta meg, hogy a családi rendszerek világszerte átminősülnek, mégpedig a régóta fennálló hagyományos formákból az úgynevezett „házastársi háztartásokba.” Goode szerint mindez főként a gyors gazdasági növekedés bizonyítékaként tartható számon.
Ma már nem hagyhatjuk figyelmen kívül az individualizáció sajátos hatásának széles körben való érvényesülését sem – melynek hatására az egyén szívesen éli a saját életét, mégpedig úgy, hogy sokszor nem igazán tulajdonít különösebb jelentőséget a családi és rokoni kapcsolatainak.
Továbbá:
fokozatos átalakulás észlelhető a tradicionális struktúrában is –pl. a férfi már nem mindenhol egyedüli családfenntartó, a nő pedig nem csupán a háztartásról és a gyerekekről gondoskodik,
a család legidősebb tagjai nem minden országban maradnak otthon, hanem továbbra is aktív, produktív életet kívánnak élni – pl. önkénteskednek,
a korábban tabuként kezelt válás egyre szélesebb körben válik elfogadottá, normálissá,
gyermekek a technológia fejlődésével sokkal korábban törekednek az önállóságra,
- ugyancsak nagy változást hozott a családrendszerben az azonos nemű párok házasságkötése,
megfigyelhető, hogy egyre több családban válik hangsúlyossá a tanulás-önfejlesztés, az anyagi függetlenségre törekvés – egyebek mellett ennek köszönhető, hogy kitolódott a házasságkötési kor,
a párok életében – főként a nagyobb tudatosság miatt – a vállalt gyermekek száma általában kettő-háromra korlátozódik,
a világon egyre több helyen a szerelem vált a házasságkötések egyik legkiemeltebb mozgatórugójává (vállalva az esetleg válás kockázatát is),
a fiatal házasok arra törekednek, hogy a szülőktől függetlenül éljenek egy háztartásban.
