Lenyűgöző érdekességek a parfümről
A kellemetlen testszag nagymértékben megnehezítheti a társas kapcsolatok minőségét, mely kérdés ráadásul a „nem illik róla beszélni” szenzitív kategóriába sorolódik.
Mikrobiológusok egy kisebb csapata nemrégiben fellelte a testszagot előidéző „ludast” is, vagyis a hónalj területén élő Staphylococcus hominis mikrobában található C-T liáz nevű enzimet. Ezek a hónaljban „honra lelt” baktériumok az egyébként szagtalan vegyi anyagokkal rendelkező verejtékből táplálkoznak, melyeket tioalkoholokká alakítanak át. Ez utóbbi enzim felelős a szúrós, kellemetlen szagért. Mivel a tudósoknak már sikerült beazonosítani a testodort előidéző kémiai elkövetőt, a probléma megoldása irányába is tettek már lépéseket.
Mindemellett pedig a tudóscsapat két típusú verejtékmirigyet különböztetett meg: 1. az ecrin mirigy – mely a testet közvetlenül fedi be, és részt vesz a hűtő folyamatban. 2. a szőrtüszőkben található apokrin mirigyek – melyek a hónaljban, a és nemi szerveken találhatók. Ennek a beazonosításnak reményteljes közeljövőbeli gyümölcse az lehet, hogy olyan hatékony dezodorokat tudnak alkotni, melyek nem rendelkeznek káros hatásokkal.
A szaglás mögött rejlő pszichológia
Az ember társas lény mibenlétét bizony a szaglás is nagymértékben befolyásolja. A különféle kulturális „szagmintavételek” (pl. egymás üdvözlése öleléssel, puszival stb.) azt a célt szolgálták, hogy az emberek a testszag alapján mérjék fel az egyén megbízhatóságát, szimpatikusságát. Az orrot nem lehet becsapni! Nem véletlen, hogy a legszeretettebbek természetes illata becses érték. Gondoljunk csak a kisbabájukat betelhetetlen imádattal szagolgató édesanyákra, vagy éppen a kedves pólóját magukon viselőkre, míg az ideiglenesen távol van tőlük. Egy 2020-as tanulmány rámutatott arra (Hofer és kutatótársai), hogy a partner illata figyelemre méltó módon csökkentheti a stressz-szintet, illetve támogatja a jobb és pihentetőbb alvást.
A bioorganikus kémiaprofesszor, Ulf Ellervik szerint a szaglás speciális módon kapcsolódik az emberi agy érzelmi központjához, így ismeretes a tanulást elősegítő, valamint az emlékfelidéző tulajdonságaik is. Mivel az illatoknak meglepő hatalmuk van az érzelmeink fölött, ezért várható volt, hogy előbb-utóbb egy iparág fog épülni mindennek kiaknázása érdekében. Ez a parfümök és kozmetikumok formájában öltött testet magára.
A tudomány álláspontja az, hogy a bőr pH-értékétől válik függővé az egyes parfümök illata – így személyenként eltérő lehet. A szervezet faggyútermelése pedig befolyásolja, hogy az illatok milyen hosszú ideig örvendeztetik meg mind az egyént, mind pedig a környezetét.
A parfüm a latin „per fumus” (füstön át/keresztül) szóból eredeztethető. Ez utóbbi kifejezés arra enged következtetni, hogy a régi korokban a különféle fűszernövények elégetéséből nyerték a kellemesen áradó illatokat. A parfüm a mai illatiparig való eljutásáig nagy utat tett meg, és lassan vált meg eredeti rendeltetésétől. Néhány ókori kultúrában (Egyiptom, Mezopotámia) a virágokból és gyógynövényekből nyert illatszerek a spiritualitás szerves részét képezték. Mindemellett pedig gyógyászati célokra is használták ezeket a természetes összetevőjű készítményeket, és igyekeztek kiaknázni a gyógyító tulajdonságaikat. Az illatok érzelmekre, ideg- és hormonrendszerre gyakorolt előnyös hatásait már elég korán felismerték. A vallásokhoz köthető illatszertartások pedig a transzcendens iránti tisztelet kimutatását szolgálták. Az illatok segítségével igyekeztek fenntartani a lelki éberségüket, elűzni a gonosz és ártó gondolatok és érzések zavaró tényezőit.
