Leukémia elleni szert fejlesztenek magyar tudósok
Idén kezdik meg annak, a magyar kutatók által fejlesztett, gyógyszerjelölt molekulának a klinikai vizsgálatait, amelytől a humán leukémia kezelésében várnak eredményeket.
Blaskó Gábor akadémikus, a kutatásokat vezető Servier Kutatóintézet Zrt. alapító igazgatója az M1 aktuális csatorna keddi műsorában elmondta, hogy a 2008-ban létrehozott intézet munkájának 80 százalékát a rákellenes gyógyszerek kutatása teszi ki, és most sikerült egy olyan molekulát előállítani, amelynek kémiai tulajdonságai teljesen tisztázottak, biológiai szempontból pedig igen előnyös tulajdonságokat mutat abban a tekintetben, hogy alkalmas legyen a humán leukémia gyógyítására.
Mint mondta, a szervezet egy nagyon bonyolult, de logikusan működő rendszer, amelyben rendkívül sok sejt található, és ha ezek meghibásodnak, elöregednek vagy megsérülnek, a szervezet halálra ítéli őket, kirakja az élő szervezetből és egy újat szintetizál a helyébe. "A mi gyógyszerjelölt molekulánk megpróbálja azt, hogy a tumoros sejtek öngyilkosságát vagy gyilkosságát befolyásolja oly módon, hogy a tumoros sejtek elpusztítása minél nagyobb fokú legyen, tehát a tumor vagy visszafejlődjön, vagy optimális esetben el is tűnjön" - fejtette ki.
A mostani kutatás célpontjai azok a fehérjék, amelyek ezeket a folyamatokat felgyorsítják vagy lelassítják. Amennyiben a kutatók be tudnak avatkozni úgy, hogy a rossz sejteket védő fehérjék aktivitását csökkentsék, akkor befolyásolhatják a sejtek halálát, így előidézhetik a tumoros sejtek elpusztítását.
A kutató szerint gyógyszerjelölt molekulájuk várhatóan elsősorban a humán leukémia ellen lesz hatásos, és a klinikai vizsgálatoknak is elsősorban ez az irányuk. Ugyanakkor az előzetes állatkísérletek azt mutatják, hogy kombinációban más rákellenes szerekkel, azok aktivitását megnövelve, talán más típusú tumoros daganatok ellen is felhasználható lesz.
Az idén kezdődő humán klinikai vizsgálatok első fázisában az úgynevezett humán toleranciát nézik, azt, hogy bírja-e az adott molekulát a szervezet. A vizsgálatok második fázisában egy kis populációjú betegcsoporton nézik meg, hat-e a molekula, a harmadik fázisban pedig ugyanennek a megismétlése történik, csak betegek ezrein, egy több országot átfogó, multicentrumos klinikai vizsgálatban.
Amennyiben ezek sikeresek lesznek, a vegyület klinikai használatba bocsájtása nagyjából öt-hat évet vesz igénybe.
Forrás: MTI
