Lopáskár és biztosítás
Felmerült már a kedves olvasóban is, hogy vajon fizet-e a biztosító akkor, ha ellopnak tőlem valamit? Vajon az én lakásbiztosításom, cascom, utasbiztosításom kiterjed erre? Ha kiterjed, akkor mindenféle lopásra? Várjunk csak… többféle lopás létezik? Bizony. És hogyan bizonyítom, hogy elloptak tőlem valamit? Ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Ebben a cikkben igyekszünk az általánosan ismert biztosítási formákra (lakásbiztosítás, casco, utasbiztosítás) kitérni, és a lopás szempontjából megvizsgálni a kérdéskört. Tehát ha van egy öklömnyi gyémántunk, amit egy múzeumban tartunk és külön biztosítást akarunk kötni rá, nem ebből a cikkből leszünk okosabbak. De ha az érdekli a kedves olvasót, hogy vajon fizet-e a biztosítója, ha betörnek hozzá, vagy ha egy nyaralás során ellopják a tárcáját, akkor lehet, hogy hasznos információkra lel a cikkben.
Kezdjük a legelején: Mi a lopás?
Egyszerűnek hangzik, de fontos, hogy jól körülhatároljuk, mit tekint a büntetőjog lopásnak, mert a biztosító is ebből a fogalomból fog kiindulni. A lopás idegen dolog elvétele, eltulajdonítási szándékkal. Vagyis a fenti mondat minden elemének meg kell valósulnia ahhoz, hogy lopásról beszéljünk. Tehát el kell határolni a sikkasztástól, a rablástól, esetleg a csalástól, amikor szintén elvesznek tőlünk valamit, de nem lopás, hanem más bűncselekmény történik.
Vegyünk néhány példát: Ha valaki a házam elől elviszi a kocsimat, vagy betör a házamba, és kirámolja a féltve őrzött Manchester United mezeimet, az lopás. De ha én odaadtam valakinek az autómat kölcsönbe, és eladta, akkor az nem lopás lesz, mert aki rábízott dolgot tulajdonít el, az sikkasztást követ el, nem pedig lopást. Ugyanez a helyzet, ha beengedtem egy csalót a házamba, és átadtam neki a pénzem, majd vártam hogy visszajöjjön, de felszívódott. Ez csalás lesz, nem lopás. Ugyanez a helyzet, ha valaki fegyverrel bejön, és elrabolja tőlem az érékes bélyeggyűjteményemet. Ez rablás, mert erőszakkal veszi el a dolgot tőlem. Vagyis, ha lopáskárra kötöttem biztosítást, ilyen esetekre nem fog kiterjedni a biztosításom.
Kiterjed-e egyáltalán a lakásbiztosítás, vagy az utasbiztosítás lopáskárra?
Nos az attól függ, milyen biztosítási csomagot választottunk. Bizony egy biztosítási szerződés kizárólagos, vagyis csak azokra a biztosítási eseményekre vállal kockázatot, amiket felsorol a szerződésben. Vagyis, ha nem kötöttünk olyan szerződést, amelyben szerepel ez a biztosítási esemény, akkor hiába kérjük a biztosítót nem fog fizetni.
Jobb ha azt is tudjuk, hogy nem csak egyféle lopás van. Lopást el lehet követni dolog elleni erőszakkal, vagy anélkül, nyitott vagy zárt helyiségből, zsebtolvajlás útján, hamis kulcs használatával, és vannak egyéb minősítő körülmények is. Ilyen például a nemesfémre, kegyeleti tárgyra, vagy közokiratra elkövetett lopás. Igen valószínű, hogy nem mindenféle lopásra fog fizetni a biztosító.
Azt, hogy a biztosító mit tekint lopáskárnak, és főleg azt, hogy milyen feltételekkel fogja kifizetni a kárt, a biztosítási feltételekben találjuk. Nem meglepő, hogy a biztosítók előírják, hogy tegyünk büntető feljelentést, és ezt igazoljuk a biztosítónál, valamint pontos listát kérnek az ellopott értéktárgyakról. Elég érdekes lenne, ha feljelentés nélkül, bemondásra elhinnék, hogy megloptak minket. Szóval logikus, a feljelentést, a lopott tárgyak listáját, meglévő számláit, az esetleges helyszínelés során tett megállapításokat, el kell küldenünk a biztosítónak.
És akkor ezt követően jön a fekete leves. Hogyan loptak meg minket? És milyen biztosítást kötöttünk? Példa: ha a lakásbiztosításunk kiterjed lopáskárra, és a lakásból vitte el egy betörő a laptopunkat, akkor jóeséllyel fizetni fog a biztosító. Míg, ha ugyanezt a laptopot a vonaton lopták el tőlünk, már nem fog a lakásbiztosításunk kockázatot vállalni rá.
Jó tegyük fel, hogy a lakásunkból tűnt el valami. Az sem mindegy, milyen feltételeket ír elő a biztosító a lopásra. Lehet, hogy a besurranó tolvajra nem fizet, csak akkor téríti meg a kárunkat, ha a tolvaj dolog elleni erőszakkal hatolt be a lezárt helyiségbe. Van olyan biztosítás, amelyik fizet besurranó tolvaj esetén is, van amelyik nem. Sőt, a legtöbb lakásbiztosítás kizárja azokat az eseteket, amikor nem lezárt helyiségbe hatolt be a tolvaj, hanem nyitott ablakon, ajtón mászott be. Általában ilyen kor erőszakos behatolásnak, dolog elleni erőszaknak kell lennie ahhoz, hogy biztosítási eseményről beszélhessünk. Ha mi magunk felejtettük nyitva az ajtót, akkor nem fognak fizetni, mert ez már túl nagy kockázat a legtöbb (nem minden) biztosítás esetén. Az egyébként általánosan minden biztosítóról elmondható minden biztosításról, hogy ha a biztosított súlyosan gondatlan magatartása vezetett a kár bekövetkezéséhez, akkor kizárja vagy korlátozza a kockázatviselését. (lopáskártól elszakadva: nyitva hagytuk az ablakot és beáztunk)
Mit jelent a dolog elleni erőszak? Azt jelenti, hogy a tolvaj az értékeinket védő valamilyen fizikai akadályt lekűzd az által, hogy megsemmisít, tönkre tesz, megrongál, elront, elhárít, félre tol. Dolog elleni erőszak lehet az is, ha az akadályt nem rongálja meg, csak olyan módon távolítja el, ahogy a tulajdonos nem tenné, pl. kiakasztja a zsanért.
Mint említettük, a legtöbb lakásbiztosítás tehát ilyen dolog elleni erőszakhoz köti a biztosítási eseményt, de persze minél drágább a biztosításunk (minél nagyobb kockázatot vállal a biztosító) annál nagyobb az esély rá, hogy ha nyitva felejtettük az ajtót, akkor is fizet.
Mi a helyzet az utasbiztosítás esetén?
Általában utasbiztosításnál az szokott problémát okozni, hogy a biztosító csak az iratokra, esetleg egyéb bizonyíthatóan nálunk lévő, vagy mondjuk szokásos használati tárgyakra (telefon, laptop, hajsütő vas) vállal kockázatot, és sok esetben korlátozott összegig. Vagyis sokszor a biztosítók, még ha a teljes biztosítási összeg milliós nagyságrendű is, lopáskárnál legfeljebb 1-2 százezer forintig vállalnak kifizetést. Egy drágább laptop vagy telefon már nem fogja kifutni belőle.
A legtöbb biztosító kizárja a kockázatviselés alól a készpénzt, a nemesfémet, értékpapírt és a drágaköveket, mert ezekről gyakorlatilag nem tudja eldönteni, mekkora kockázatot vállalna. Bemondásra el kéne hinnie, hogy volt nálunk 2-3 millió forint? Nem, és nem is hiszi el, ezért kizárja ezeket az értékeket a kockázatviselése alól.
A casco biztosításokról elmondható, hogy nagyrészük tartalmazza a lopáskárt, mint biztosítási eseményt, csak a legegyszerűbb csomagoknak nem része. Ugyanakkor itt is igaz az, hogy a biztosító kizárhatja a felelősségét olyan esetekre, ha a lopás azért vált lehetővé, mert a Blaha Lujza tér kellős közepén nyitott ajtóval hagytuk a járművet, amíg beugrottunk a gyorsétterembe.
A legjobb, ha egyikünk se válik lopás áldozatává, vagy ha mégis, akkor van rá biztosításunk, és nem áll fenn súlyos gondatlanságunk miatt felelősségünk az eseményekben. Ne feledjük, mindenképp tegyünk feljelentést, mielőtt a biztosítóhoz fordulnánk.
Szerző: dr. Schiffer Zsolt Forrás: das.hu
