Megéri-e vállalkozni?
T. Schultz már több mint négy évtizede rámutatott arra, hogy érdemes befektetni a vállalkozói képességbe. Meggyőződése volt, hogy a vállalkozó olyan adottságokkal rendelkezik, melyek segítségével optimálisan megküzdhet az egyensúlytalansággal. Ez utóbbi pedig a dinamikus gazdasági életben szinte folyamatosan jelen van. Schultz arra is rámutatott, hogy a vállalkozói lét nem korlátozódik a gazdasági szférára, mivel az emberi élet különféle szakaszaiban mindenki vállalkozónak tekinthető. Megnézzük, hogy ma mit rejt magában a vállalkozói lét.
Problémák és/vagy lehetőségek?
Vállalkozónak lenni egyfajta rugalmassággal egybefonódó készenléti állapotot jelent. Azt, hogy az egyén felismerte: nincs egyetlen helyesnek nevezhető út, sem pedig instant sikerreceptek, amelyek meghozzák az ejtőzős hétköznapok dolce far niente, édes semmittevős pillanatait. A vállalkozói szellem mindössze egy lehetőség – ha mégoly reményteljes is. Felismerve ezt a sokat ígérő hajlamot sem biztos, hogy a kívánt eredményt kaphatjuk, hiszen a vállalkozói út bőségesen meg van szórva a kihívások és a kockázatok göröngyeivel.
Michael E. Gerber A V mítosz című könyvében felteszi a kérdést: vajon miért lesz sikertelen a vállalkozások túlnyomó többsége, és mit lehet tenni a saját üzleti siker megvalósítása érdekében? A magyar nyelven 1996-ban kiadott írás bevezetőjében olvashatjuk, hogy az akkori statisztikai adatok szerint az Egyesült Államokban a frissen elstartolt kisvállalkozások 40 százaléka már az első évben megbukik. További 40 százalék pedig mindössze két évig bírja a talpon maradást.
Vállalkozói jellemvonások
A Harvard Business School érvelése szerint a potenciálisan sikeres vállalkozónak olyan jellegzetes személyiségjegyeik vannak, mint:
a kíváncsiság (szereti a kihívásokat, valamint az új lehetőségeket),
a kísérletezési hajlandóság (ehhez szorosan kapcsolódik a tervezési gondolkodás, és a lehetőségek letesztelése),
az alkalmazkodóképesség (mivel a vállalkozásnak nem csupán egyetlen forgatókönyve van, így nélkülözhetetlen a rugalmasság),
a határozottság (ugyanis jelentős, az üzleti előrehaladást befolyásoló döntéseket szükséges hozni),
a kockázattolerancia (hiszen alig van vállalkozás kockázatok nélkül),
kitartás (a „nem adom fel könnyen” hozzáállása, melyhez az is hozzátartozik, hogy a kudarcot nem a vég kezdeteként, hanem a tanulás, a fejlődés és a továbblépés sanszaként kezeli).
Prók és kontrák
Mint az életben oly sok mindennek, úgy a vállalkozói létnek is megvannak a maga előnyei és hátrányai. Előnyként tartható számon a kreativitás növelése, a „magamnak dolgozom” felállással járó nagyobb egyéni szabadság, az egyéni mércéhez és ritmushoz igazodó időbeosztás, illetve annak mérlegelése és eldöntése, hogy kikkel valósul(hat) meg az együttműködés.
Ellenérvként szerepelhet a kiszámíthatatlansági faktor, mely miatt egy nap akár hosszan elnyújtóztatott munkanappá, vagy éppen kapkodássá formálódhat. A sikert nem adják könnyen, – közhely, viszont van realitása – folyamatosan erőfeszítéseket kell tenni a céltartás érdekében, amihez fegyelem, elszántság, motiváció szükséges.
Beszélnek a számok
Egy kimutatás (Statista) szerint a 2020-as évek elején (az Egyesült Királyságban) az egyéni vállalkozók száma elérte az 5 milliót. Az ezt megelőző években is magasan volt az önfoglalkoztatottak aránya, viszont a világjárvány alatt történt valami. Ez idő alatt csökkent az egyéni vállalkozók száma – mégpedig nem kevesebb, mint 782 ezer vállalkozóval. 2022 januárja óta újra emelkedés tapasztalható, azonban még kell egy kis idő, amíg ez a fajta vállalkozói tevékenység kiheveri a COVID-időszak megpróbáltatásait.
Európai viszonylatban mindez a következőképpen fest (lásd az Eurostat adatait): az egyéni vállalkozók kétharmad része 9 vagy ennél több ügyféllel működik együtt, és mindössze 3 százalékuk függ egy domináns ügyféltől. Továbbá minden második vállalkozó arról számolt be, hogy elégedett a jelenlegi helyzetével.
